München,
München, Bajorország és a felső bajor közigazgatási kerület fővárosa az Isar mindkét partján, termékeny síkon az É. sz. 48° 9´ és a K. h. 11° 35´ alatt, szeszélyes időjárással, amely inkább zord mint enyhe (évi középhőmérséklet 7,6°, évi csapadékmennyiség 788 milliméter), (1890) 350 594 (170 675 férfi, 179 919 nő), 1894. pedig számítás szerint 390 000 lak., akik közt 84% katolikus, 14% evangelikus, a többi ókatolikus és izraelita. A levirágzóbb iparág a sörgyártás; 42 sörgyárban évenként mintegy 3 millió hl. sört gyártanak, mint nagyobbára magában M.-ben fogyasztanak el; ezenkivül jelentékenyebb iparágak: a fémöntés, továbbá a bőr-, kesztyű-, gép-, virág-, gummiáru-, maláta-, papir-, vagyon-, kocsi-, szeszgyártás, az üvegfestés, a litográfia, optikai készülékek készítése, a fényképezés, az arany- és ezüsthimzés, a mekanikai műhelyek. A kereskedelem fő cikkei: gabona, liszt, komló, gyarmatáruk, szén, fa, szőrmeáruk, művészeti és műipari tárgyak.
M. nagyobb részében az Isar balpartján fekszik, amelyen 7 híd vezet át, köztük a szép Maximiliansbrücke Zenettitól és a Luitpold-híd Sieberttől. A város nagyobb része széles utcákból áll, amelyeket számos szép tér szakít meg; csupán az Isar közelében vannak még alacsony kis házak és szűk utcák. A legjentékenyebb terek: a Mária-tér, amelyet a város közepének tartanak, vörös márványból készített 6 m. magas Mária-szoborral, amelyet 1638. I. Miksa választó a fehérhegyi csata emlékére alapított, továbbá egy bronzkúttal; a Max Josephsplatz I. Miksa Józsefnek Rauch mintája szerint készített óriási szobrával. E térhez csatlakozik K-féle a Maximiliansstrasse (1664 m. hosszu és 22 m. széles) számos pompás épülettel, Schelling, Fraunhofer, Rumford gróf, Deroy generális emlékével és a híd közelében II. Miksa szobrával Zumbuschtól, amely a királyt koronázási ornatusban ábrázolja. További terek: az Odeon-tér I. Lajos szobrával Widmanntól; a Wittelsbach-tér I. Miksa választófejedelem lovasszobrával, amelyet Thorwaldsen mintája szerint Schwanthaler készített. A Maximilian-tér a Liebig-emlékkel és Hildebrand tervei szerint készített monumentális kúttal, a Karolinen-tér elfoglalt ágyukból öntött obeliszkkel; a Királytér a Propylaeummal, egy pompás kapuval, amelyet kivül dór, belül jóni oszlopok ékesítenek s amelyet 1862. Klenze tervei szerint készítettek el; a séta-tér Miksa Emánuel, Westenrieder, Gluck, Kreittmayr és Orlando di Lasso emlékeivel; a Károly-tér Goethe szobrával. A városon kivül van a hatalmas Bavaria-szobor s a Ruhmeshalle, Klenze tervei szerint épített dór oszlopcsarnok (1843-50) 90 hires bajor ember mellszobrával. Jelentékenyebb templomai: a Mi Asszonyunk temploma (101 m. hosszu, 39 m. széles és 58 m. magas) 1821 óta a M.-freisingi érsekség székesegyháza; 1468-88. Ganghofer Jörg késői gót ízlésben építette; 1858. restaurálták; két befejezetlen tornyát nehézkes körtealaku sisak födi; hajójában van Bajor Lajos síremléke Krumper Hanstól. A Szt. Lélekről elnevezett templom a XIV. sz.-ból való; a Szt. Mihály-templomban, egykoron jezsuita-templom (1597-ből), Leuchtenberg Jenő herceg síremléke (márványszobor) látható; a theatinok magas kupoláju, olasz barokk ízlésben épült temploma a királyi család több tagjának kriptáját rejti magában. Újabb időkből való templomok: a Mindszentek temploma (1826-37), amelyet Klenze bizánci és román ízlésben épített és aranynyal meg márványnyal pompásan fölékesített; a Lajos-templom olasz román ízlésben (1824-44), Gärtnertől, két toronynyal és a főoltárnál az utolsó ítéletet ábrázoló óriási, Cornelis Legnagyobb freskóképével; a korai gót ízlésü Mária-templom Schraudolph, Fischer és mások pompás üvegfestményeivel; a Szt. Bonifacius-bazilika 5 hajóval s 66 márványoszloppal; a zsinagoga egyike Németország legnagyobb zsidó templomainak. A profán épületek közt kiválók: a királyi palota, amely 3 részből áll; ezek a Königsbau, a Festsaalbau és a régi rezidencia. Ez utóbbit I. Miksa korában (1602-19) Reiffenstuel, Schön és Candid építették; négy nyilt udvart fog körül a Perseus- és Wittelsbach-kutakkal; benne van a kincsesház és a kápolna. A Festsallbau (1832-42) Klenze tervei szerint olasz renaissance ízlésben épült; benne hat teremben az Odiesszeiát ábrázoló enkausztikus falfestmények láthatók; első emeletén van a bál-, bankett-, a Barbarossa-, a Habsburgi-, a trónterem és a Nagy Károlyról elnevezett terem. A Königsbau szintén Klenze tervei szerint a firenzei palazzo Pitti mintájára 1826-35-ig készült; a földszinten vannak Nibelung-freskók Schnorrtól. A bajor hercegek legrégibb lakóhelye, az alter Hof a XIII. sz.-ból és a Maxburg (a XVI. sz.-ból) jelenleg hatóságok székhelye. Az Odeon, 1828-ból Klenzétől, hangversenyeknek és a zeneiskoláknak van szánva. Luitpold kormányzó hercegnek, Miksa hercegnek, Langer-, Kaulbach- és Zimmermann-féle freskókkal díszített palotája meg a hadügyminisztérium Klenzétől valók; a Wittelsbachi-palota angol középkori csúcsíves ízlésben épült. Az udvari és nemzeti szinházat 8 korintusi oszlopon nyugvó portikuszszal Klenze építette. A Maximilianeum II. Miksa idejében Bürklein tervei szerint készült arkadsorokkal, szép lépcsőházzal és freskóktól díszített termekkel. A régi városházában egy szép terem ünnepi bankettek szinhelye; a gót ízlésü új városházán vannak az üléstermek Piloty és Lindenschmit falfestményeivel. A régi Pinakothekát (152 m. hosszu) 1826-1836., renaissance-ízlésben Klenze építette; az attikán Schwanthaler vázlatai szerint készített és hires festőket ábrázoló 24 szobor, a D-i oldalán pedig loggiák láthatók Cornelius tervei szerint készített freskókkal. Az Pinakotheka (107 m. hosszu, 28 m. széles, 26 m. magas) Voit tervei szerint 1846-53. épült; külsejét Nilson freskói díszitik. A glyptotheka Klenze műve (1816-30); külseje jón ízlésre vall, belseje római boltív-konstrukciókat mutat; a 8 oszlopos portikus fölött Schwanthalertől egy márványcsoport látható. Az üvegpalota Voit tervei szerint 1854-ből műkiállításoknak és ünnepélyeknek szinhelye. Jelentősebb épületek még: az egyetem, a papnevelő (Georgianum), a Siegesthor, a képzőművészetek akadémiája, az udvari szinház, a műkiállítási épület, a Schack-féle képgyüjtemény háza, a központi pályaudvar, az igazságügyi palota stb. A M. déli oldalán fekvő temető művész síremlékeinél fogva Németország minden más temetőjét felülmulja.
Tudományos és kulturális intézmények. Ezek közt első helyen állanak a bajor kir. tudományos akadémia és a kir. képzőművészeti akadémia. A Miksa Lajosról elnevezett egyetemet 1472. Gazdag Lajos bajor herceg Ingolstadtban alapította; 1800. Landshutba és 1826. M.-be tették át. 5 fakultásból áll. 1894. a tanárok száma volt 98, a privát docenseké 73 és a tanulóké 3744. Az egyetemmel vannak összekapcsolva: az egyetemi könyvtár (370 000 kötet, 50 000 füzet, köztük 2101 inkunabulum, 2022 kézirat, 700 térkép és 3200 érem); a Collegium Georgianum, vagyis kat. papnevelő, a Maximilianeum, államtudományi intézet, továbbá többféle szeminárium, gyüjtemény, intézet, klinika, csillagvizsgáló és egy botanikus kert. A technikai főiskola 1868. nyilt meg; egyéb iskolák az állatorvosi akadémia, hadi akadémia, tüzér-, kadet-, katonai mérnökiskola, többféle közép- és népiskola. Műgyüjteményei teszik M.-t Németország egyik első városává; ezek értékesek és számosak; az elsők közül valók: a régi Pinakotheka, amelynek alapját I. Miksa választó a Dürer számos munkájának megszerzésével vetette meg és amelyet 1805. a düsseldorfi képtárral, 1827. a Boisserée-féle gyüjteménynyel szaporítottak. Földszintjén van a részmetszet-gyütemény (300 000 lap), a kézirajz-kabinet (22000 db.) és a vázagyüjtemény (1500 váza) 5 teremben; az első emeleten 12 teremben és 23 kabinetben több mint 1400 kép van elhelyezve. Az új Pinakotheka földszintjét 2 szobában porcellánképek, továbbá a régiséggyüjtemény, az első emelet 11 termét és 14 kabinetjét 600-nál több kép foglalja el. Ez utóbbinak értékes kiegészítője a Schack-féle képgyüjtemény, amely szintén újabb meseterek képeit és régiek utánzatait tartalmazza. A Glyptothekában antik művek vannak, amelyeket I. Lajos 1805-16. mint trónörökös gyüjtött. A bajor nemzeti muzeumban művészeti, főképen bajor művészeti tárgyak, a Schwanthaler-muzeumban a művésznek csaknem összes művei gipsz-öntvényben, a fémöntő muzeumban az itt öntött emlékművek eredeti modelljei, a kaulbach-muzeumban e mester öröksége, a művész-egyesület helyiségében élő művészek képei és faragványai, a Lotzbeck-féle gyüjteményben faragványok és képek láthatók. Egyéb gyüjtemények még: a királyi és udvari könyvtár (900 000 köt., közte 13 000 inkunabulum és 40 000 kézirat), a tudományos akadémia gyüjteményei (paleontologiai, ásványországi, kőzettani stb.), az etnográfiai muzeum, a Maillinger-féle művészi és műtörténelmi gyüjtemény stb. A tudományos és jótékonysági egyesületek számai is igen nagy; a kiválóbbak: az antropológiai, földrajzi, jogi, meteorologiai, orvosi társulatok, mérnöki, iró-, művész-egyesületek. A zene művelésére szolgál a zeneakadémia, amely az Odeonban rendez hangversenyeket. Az újságok közül a kiválóbbak: az Allgemeine Zeitung, a Fliegende Blätter, Münchener Neueste Nachrichten.
M. környéke számos kirándulásra nyujt alkalmat: a bajor tavakhoz és csak 40 km.-nyi távolságban fekvő bajor Alpok közé. Közvetetlen a városnál az Isar mindkét partján szintén pompás sétahelyek vannak; D-en az Isar-ligetek; a Maximilianeum mindkét oldalán a II. Miksa idejében alapított ültetvények a Miksa herceg-parkkal; vele szemben az angol kert 237 ha.-nyi park mesterséges vizeséssel; a Klenzétől épített Monopteros-templommal és egy mesterséges tóval; a Teréz-rét, amelyen évenként októberben nagy népünnepeket tartanak és végül Nymphanburg (l. o.). Különös érdekességei a városnak nagy sörházai, köztük a királyi Hofbräzhaus és annak a nyáron megnyitott sörös pincéi.
Történelem. A város történelme 1158. Oroszlán Henrik uralma alatt kezdődik, aki a freisingi püspökkel folytatott viszálykodásában a mai város helyére építette a másutt szétdúlt pénzverőt és sóraktárt. A Wittelbachok uralma alatt a város gyors virágzásnak indult. Fenséges Ottó ide tette át székhelyét; fia Lajos építtette az Alter Hofot. Albert herceg vetette meg alapját a művészi gyüjteményeknek és meghivta udvarához Orlando di Lassót és más több művészt. 1632 máj. 17. Gusztáv Adolf a várost megsarcolta. Miksa Emánuel háborus vállalkozásai közben M.-nek szintén sokat kellett szenvednie. 1806., midőn Bajorország királysággá emeltetett, a város fejlődése újabb lendületet nyert. 1821. ide tették át az érseki székhelyet. Legnagyobb átalakuláson ment át M. I. Lajos uralma alatt (1825-48), aki M.-t a német művészet központjává alakította és az egyetemet is ide helyezte át. II. Miksa ugyanazzá akarta tenni a várost a tudomány szempontjából, amivé alakította I. Lajos művészeti szempontból.
