Munkamérők
Munkamérők (forgó- v. transzmisszió-dinamometerek), munkát teljesítő gépek munkafogyasztásának mérésére szolgáló készülékek.
1. ábra. Munkamérő keresztmetszete.
2. ábra. Munkamérő távlati képe.
A transzmisszióra (Poncelet-Morin, Ayrton és Perry, Deprez) v. a transzmisszió és munkagép közé iktatva, papirszalagra rajzolja fogaskerekeken (Hachete, White, Hartig, Rieter, Rafford) vagy szíjkerekeken (Hefner-Alteneck, Bánki) vezetett kerületi erőket. A diagrammon lemért kerületi erő megsokszorozva a hozzátartozó kerületi sebességgel, megadja a felhasznált munka nagyságát. Az 1. és 2. ábra a Bánki-féle M. keresztmetszetét és távlati rajzát mutatja. A B tengely A állványban szilárdul áll és szabad végein az S1 és S2 lazán forgó kettős szíjdobokat hordja, melyeket a c csúcsok körül ingó C emelőkarra szerelt függélyes tengelyü korongokon vezetett szíj köt egymással össze. Az S1, S1´, S2, S2´ szíjszálak párhuzamosak. A szíjdobok egyikét a transzmisszió hajtja, a másik pedig a munkagéppel van kapcsolva. A közvetítő szíj a C emeltyüt az átvitt kerületi erővel arányos erővel emeli, mely erőnek nagyságát a J indikátor a szíjsebességekkel arányos sebességgel mozgatott papirszalagra rajzolja fel. Az igy nyert diagramm magassága megadott léptékben a kerületi erőt, területe pedig az átvitt munkát adja meg; 1. még Erőmérő. V. ö. Weisbach, Ingenieur-Mechanik (II.); Kittler Erasmus, Handbuch der Electrotechnik (I.).
