Munkásbiztosítás.
Munkásbiztosítás. Az a körülmény, hogy a gyári munkás önállóságra nem juthat, vagyonra aligha tehet szert és oly kereseti forrás után él, mely, mint a munka, betegség, baleset, aggkor, gyári pangás esetében, megtagadja a szolgálatát, érlelte azt az eszmét, hogy a munkást mindemez esélyek ellen biztosítani kell. Minthogy pedig a legtöbb esetben a munkás csak annyit keres, mi fentartására nélkülözhetetlen, az a felfogás gyökerezett meg, hogy a biztosítással járó áldozatokat egyedül a munkástól nem lehet követelni, hanem hogy ehhez részben a munkaadó, részben az állam is tartozik hozzájárulni. Ezen alapelvekből fejlődött az újabb M. intézménye, amelynek főbb ágai a baleset elleni biztosítás, a betegség esetére való biztosítás, az aggkor- és rokkantság esetére való biztosítás. Újabban mindinkább terjed a munkahiány elleni biztosítás is. A M. terén Németország végezte az úttörő munkát, melyben a munkahiány elleni biztosítást nem számítva, a M. összes ágai törvényhozásilag rendezve vannak, és főleg az aggkor és rokkantság esetére való biztosításból származó tehernek egy jelentékeny részét maga az állam vállalta el. Nálunk az 1891. XIV. t.-e. gondoskodik a munkásoknak kötelező betegsegélyezéséről.
