Musztafa
Musztafa Kara, török nagyvezér. Köprili Mohammed, a vitéz nagyvezér oldalán nevelkedett, ki azután leányát is neki adta, mely házasság révén a részeges, rabló hajlamu és gőgös M. nagy befolyásra emelkedett. Miután előbb (1667-69) Kréta szigetén, majd 1676. mint nagyvezér Sobieski János lengyel királylyal viselt háborukat, IV. Mohammed szultánnak egyik leányát vette nőül. 1683. a szultán Magyarország ellen küldötte, hogy ott Thökölyvel kezet fogjon és magát Bécset vegye ostrom alá. 1683 márc. 31. indult meg M. 250 000 emberrel Drinápolyról; maga a szultán Belgrádig kisérte, ahol szeraszkerré kinevezte és a próféta szt. zászlaját adta neki át. Jun. 7. a nagyvezér Eszékre ért, hol Thököly Imre és kisérői csatlakoztak hozzá. Veszprémet csekély ellentállás után kezükbe kerítették, Tatát, Pannonhalmát és Győrt pedig fel is égették, mire a határszélig nyomultak. Jul. 8. Ausztriába hatoltak. Jul. közepén M. kemény ostrom alá vette a székvárost, melyet a katonaság, polgárság és különösen a diákság Starhemberg Rüdiger vezénylete alatt vitézül védelmezett. Mindamellett az éhségtől gyötört város már nagy veszélyben forgott, midőn végre szept. 12. megérkezett egyrészt a német birodalmi hadsereg Lotaiai Károly, másrészt a lengyel felmentő had Sobieski János vezérlete alatt. Makacs és véres harc után délután 4 órakor az ostromló törökök táborukba visszanyomattak, hol még pár óráig kétségbeesés erejével védekeztek, elvégre azonban vad futásnak eredtek. Mig a győzők az óriási zsákmányon osztozkodtak, M. vert hadával Győrig futott, s onnan belgrádra vonult vissza. A bosszus szultán Drinápolyból küldé elébe a halálos itéletet, melynek alapján dec. 25. Belgrádban mefojtották.
