Nádaskay,
Nádaskay, 1. Béla, állatorvostanár, iró, szül. Pesten 1848. Középiskolai és egyetemi tanulmányait s utóbbiakkal egyidejüleg az állatorvosi tanfolyamot u. o. végezte. 1867. az állatorvosi tanfolyamot u. o. végezte. 1867. az állatorvosi oklevelet nyerte el, 1871. orvosdoktorrá avattatott. 1870. a budapesti állatorvosi tanintézeten tanársegéddé, 1872. anatomussá neveztetett ki; 1883. a rendkívüli tanári címet kapta, 1887. pedig a leiró és tájboncolástan nyilvános rendes tanárává neveztetett ki. 1857. külföldi utat tett az állatorvosi iskolák tanulmányozása céljából. 1878. megállapította a Veterinarius c. első magyar állatorvosi folyóiratot, melyet 1883. szerkesztett; a Magyar orsz. állatorvosiegyesület magalakulásakor annak titkárja volt, most pedig alelnöke. Főbb munkái: A házi állatok leiró bonctanának kézikönyve (Budapest 1878), melyből most a II. kiadás jelenik meg: Állati szülészettan (Budapest 1887).
2. N. Lajos, iró, az előbbinek édesatyja, szül. Hernád-Németiben 1816 okt. 30., megh. Pesten 1860 szept. 15. Orvosi pályára készült, de a szigorlatokra nem ment, hanem az irodalom terére lépett; 1866. Petricsevich-Horváth Lázár mellett a Honderübe dolgozott, melynek későbben szerkesztését is átvette; az 1847-es és a következő mozgalmas évben a Reform című lapot szerkeszté Zerffy Gusztávval. 1849. elfogták, de Petricsevich-Horváth közbenjárására sikerült megszabadulnia s az 1850-es években a Budapesti Hirlap főszerkesztője volt. A magyar igeidőkről irt műve az 50-es években jelent meg. Több nagy operát fordított magyarra; igy: a Troubadourt és a Tévedt nőt (La Traviata) olaszból, a Hugenottákat és Tell Vilmost franciából.
