Nyereményadó
Nyereményadó, behozatott az 1879. XLIX. t.-c. által. Ny. fizettetik: 1. az állami számsorsjáték nyereményeitől, valamint a jótékony célra rendezett állami sorsjátékok nyereményeitől; 2. a magánfelek által a pénzügyi hatóságok engedélyével rendezett ingóságok kisorsolásánál az engedélyektől. Az adóláb: 1. az állami számsorjáték betéteire eső nyeremények után a nyereményösszegnek 15%-a; 2. a jótékony célokra rendezett állami sorsjáték sorsjegyeire eső nyeremények után a nyereményösszegnek 10%-a; 3. a kisorsolási engedélyek után a játéktervben foglalt összegnek 10%-a. A Ny.-t fizetni köteles, tehát az adóalany: a) a nyeremények után azoknak kifizetése alkalmával a betétjegy, illetve sorsjegy átadója; b) a kisorsolási engedélyek után az engedély-okmány átvétele előtt az engedélyt nyert fél. Ny. alá nem tartoznak: a) a nyertes fél által fel nem vett nyeremények; b) jótékony célu állami sorsjátékoknak el nem kelt sorsjegyeire eső nyeremények. A pénzügyminiszter felhatalmaztatott, hogy mindazon esetekben, midőn a jótékony vagy közhasznu célokra rendezendő kisorsolások engedélyezéseért, a lotto-monopolium iránt fennálló szabályok értelmében járó játékdíjat, különös figyelmet érdemlő okokból mérsékli, v. elengedi, a Ny.-t is ugyanazon arányban mérsékelhesse, illetve elengedhesse.
