Osztják
Osztják, a finn népcsalád ugor törzsébe tartozó nép, mely Szibériában, az É-i Obtól kezdve Obdorszk körül a folyó mentében D. felé, az Irtisznek beszakadásán felül Szurgutig és még tovább a Nazim beszakadásáig lakik; É-i és ÉK-i határosai a szamojédek, azon tul és D-en a tatárok és oroszok. Az O.-ok sok nemzetségre oszlanak, s ezek mindegyike egy-egy háznép, vagy kis állam; a kereszténynyé lett O.-oknál ez a szerkezet már megszünt, mert orosz hatóságok és törvények alatt élnek, de az obdorszki O.-oknál még tart a régi, pogány rend. A nemzetség néha száz, sőt ezer lelket is számlál, akik egymást rokonoknak tekintik; miután rokonok közt tiltva volt a házasság, az egyik nemzetség férfiai a másik nemzetség leányait vették vagy rabolták el. (Egy O. nő képét l. az Ázsiai népfajok szines mellékletén.) A nemzetség feje a öreg; több nemzetség megint egy fejedelem alatt áll, akinek méltóságát II. Katalin cárnő elismerte. Ezek tartják fenn a rendet a nemzetségek közt s itélnek azokban az ügyekben, melyeket az öregek eléjök terjesztenek: de a halálbüntetést csak az orosz hatóság mondhatja ki. Mind az öregek, mind a fejedelmek méltósága örökös, s a nemzetségeket, ha költöznek, az öreg vagy a fejedelem vezérli; ezek a nomád nemzetségek mind Obdorszkban találkoznak a téli (nov.-dec.) vásárban, ahol a fejedelmek és öregek hivatalból kötelesek megjelenni, hogy törzsük, vagy nemzetségük adóját beszedjék és átszolgáltassák az oroszoknak. Számuk (1880) 25,650, de erősen fogynak; nyelvük egyike a magyar nyelv legközelebbi rokonainak, l. Ugor nyelvcsalád és Jenisszeji osztjákok.
