Oxford
Oxford, Harley Róbert, O. gróf, angol államférfiu, régi nemzetség sarja, szül. Londonban 1661 dec. 5., megh. 1724 máj. 21. A dicsőséges forradalom 1688. Vilmos oraniai herceghez csatlakozott. 1690. mint a parlament tagja az alsóházba lépett, hol a tory-párt egyik vezetője s 1701. és 1702. a ház elnöke volt. III. Vilmos halála után 1704. mint államtitkár a kormány tagja lett s egyszersmind az alsóház elnöki tisztségét viselte. Midőn azonban a whig-párt a hatalmat mindinkább magához ragadta, O., aki ezenfelül Godophin miniszterrel is viszályba keveredett, 1708. a minisztériumból elbocsáttatott, mire visszatért az ellenzékhez. Anna királynő az 1710-iki parlamenti választások után, melyekben a tory-pártiak győztek, a whig-párttal és rendszerrel teljesen szakítva, O. Saint Johnnal (Bolingbroke) egyetemben újra belépett a kormányba. Nemsokára kinevezték O. gróffá. 1711. birta rá Anna királynőt ama hires, tömeges peer-kinevezésre, mely a whig-párt eddigi többségének a felsőházban véget vetett. A Stuart trónkövetelővel és Franciaországgal I. György alatt (1715 ápr.) folytatott titkos alkudozások miatt felségsértéssel vádoltatván, a Towerbe záratott; 1717 aug. ugyan szabadon bocsátották, de a király büntetésül birtokaira száműzte. Ezentul O. teljesen az irodalomnak szentelte életét s haláláig tekintélyes könyveket s kéziratokat gyüjtögetett, mely gyüjteményt fia, O. Edward gr. még növelte. A 2000 példányra terjedő kéziratgyüjtemény Harleyan Miscellanies c. alatt a Britisch Museumba jutott. Alfréddel, a 6. O. gróffal 1853 jan. 19. kihalt a család.
