Öhlenschläger
Öhlenschläger Ádám Gottlob, a dánoknak legnagyobb költője, szül. Kopenhágában 1779 nov. 14., megh. u. o. 1850 jan. 20. Szinésznek készült, jogot tanult, 1805. beutazta Európa legnagyobb részét. 1810 óta az esztetika tanára volt a kopenhágai egyetemen, 1817-18. másodszor, 1844-45. harmadszor beutazta Németországot, melynek irodalmi körére jelentékeny befolyást gyakorolt. Ezen utain megismerkedett Goethevel, hosszabb időt töltött Coppetban Staël asszonynál. Ö. korszakot alkotott hazájának irodalmában (jellemzését l. Dán nyelv és irodalom alatt, V. köt. 24. old.). Munkássága sokoldaluság tekintetében erősen emlékeztet Goethére. Főbb művei: a) Liraiak: Digte (Kopenhága 1803); Frederiksberg (1817); Norgesreisen (1834); Fyensreisen (1835). b) Epikai művek: Tors reise til Jotunheim; Langelandsreisen; Jesu Kristi gientagne Liv i den aarlige Natur; Vaulundurs saga (2 köt., 1805); Helge (románcok), 1814); Hrolf Krake (1829); és Örvarodds saga (1841); egy didaktikus költemény (Digdekonsten) és a Regnar Lodbrog c. románc-ciklus (1849). c) Drámai művek; Hakon Jare, Baldur hin gode, Palmatoke, Axel og Valborg (1805-10), Stärkodder (1812), Hagbarth og signe (hasontárgyu Mihalovich Ödön [l. o.] magyar zeneköltő egyik operájával), Fostbroedrene (1817), Erik og Abel (1820), Väringerne i Miklagaard (szinműgyüjtemény 1827), Tordenskjolds s Dronning Margreta (1834), Sokrates (1836); Dina, Armleth, Kjartan og Gudrun (1842-48) az ezeregyéj alapján irt Aladdin és egy dramatizált idill: Den lille hyrdedreng (1818). Ö. sokat irt németül is, e téren azonban inkább mint műfordító működött. Németre fordította Holberg és Beskow (l. o.) műveit, azonkivül esztetikai előadásokat irt Ewaldról (l. o., 1810-11) és Schillerről (1811-12). Összes műveinek kritikai kiadása Liebenbergtől (32 köt., Kopenhága 1857-1862).
