Ölyv
Ölyv (állat, Buteo Bechst.), a nappali ragadozók rendjébe, a sólyomfélék családjába tartozó madárnem. Csőre rövid és magas, tövétől görbült, szárnyai aránylag hosszuak, a fark csúcsáig érők, az 5-ik evező toll a leghosszabb, farka középhosszuságu és levágott, csüdjük a középső ujjnál hosszabb. Mintegy 22 faja ismeretes, melyek, az ausztráliai régiót kivéve, az egész földön elterjedvék. Hazánkból 3 faj ismeretes, u. m. a fehér farku ölyv (B. ferox Gm.); az egerész ölyv (B. vulgaris Bechst., képes l. a Ragadozó madarak szines mellékletén), háta sötétbarna, hasa szürkés-fehér-sárga, számos sötét szivformáju folttal és haránt hullámvonallal, farkán 12 (ritkán 13-14) fekete-barna harántsávval. Hossza 50-56, farkhossza 26, szárnyhossza 38-40 cm. Hazája Európa, Nyugati-Ázsia és télen Észak-Afrika. Hazánk egyik legközönségesebb kóborló, helyet változtató ragadozója, mely egereket, kigyókat pusztít, de gyakran az apró házi szárnyasokban is tesz kárt. Fogságban könnyen tartható, megeszik mindent. Fészkét ápril végén magas fákra építi és 3-5 zöldesfehér, barnán pettyezett tojást rak, melyeket a nőstény egyedül költ ki. Inkább hasznos, mint káros. A gatyás ölyv (Archibuteo lagopus Gould) háta sötét barna, világosabb foltokkal, hasa fehéres, mellén barnán foltos és hasán barnás mezővel. Fehér fark, vége fekete széles szegélylyel. Csüdje egészen tollas. Hossza 65, farkhossza 24, szárnyhossza 45 cm. Észak-Európát és Amerikát lakja. Magyarországban ősztől tavaszig fordul elő. Kisebb emlősöket és madarakat pusztít. Gyakran károkat is tesz. Különösen alacsony fákon fészkel. Egyszerre 4 fehér-vöröses tojása van.
