Ősz,

Teljes szövegű keresés

Ősz, a nyár és tél közti évszak. Csillagászatilag az ősz az É-i féltekén akkor kezdődik, mikor a Nap látszólagos évi útjában az egyenlítőhöz ér és az alá halad É. felől D-nek és tart addig, mig a Nap legdélibb helyzetét az egyenlítő alatt el nem éri, vagyis az őszi napéjegyenlőségtől (szept. 22-23.) a téli napfordulatig (dec. 21-22.). A D-i féltekén éppen fordítva akkor kezdődik az ősz, mikor a Nap az egyenlítőhöz érve, D-től É-nak halad és tart addig, mig a Nap legészakibb helyzetét el nem éri; vagyis márc. 20-21-től jun. 21-ig, ameddig t. i. nálunk a tavasz (l. o.) tart; az egynapi különbség onnan van, hogy a Föld tudvalevőleg pályájában nem egyenletes sebességgel halad. Meteorolgiai tekintetben az É-i féltekén a szept.-nov. hónapokat szoktuk őszi hónapoknak mondani; az idájárás ekkor eleinte állandó és derült, majd változó és nedves, a levegő mindinkább lehűl, majd változó és nedves, a levegő mindinkább lehűl, ugy hogy az ősz vége felé már fagy és hó is lép fel, bár az utolsó még nem áll meg. Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van őszük; a forró égövben a nyárra közvetlenül jő a tél és mint a hidegégövben a hosszura nyuló telet a rövid nyár, ugy váltja fel átmenet nélkül ismét a telet a nyár. L. Évszakok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT