Őszi barack
Őszi barack (növ., Persica Tourn.), a mandolafélék családjának tagja, egy kiváló nemmel: Közönséges Ő. (P. vulgaris Mill), mely délen 6 méteres fa, nálunk gyakran cserje. Levelei a rügyben redősek, magvát pedig labirintosan barázdált, helyenkint áttört, gödrös héju csonthéj zárja be, mely köré húsos szövet borul, holott a mandola csonthéjat száraz taplós szövet fogja körül. Szára ritkás koronává egyesülő karcsu, pirosas kérgü vesszőket hajt, rajta elszórtan lándsás, kihegyezett, majd kétszer fürészelt szélü hullámzó levelekkel; nyelük alig akkora, mint a lemez fél szélessége. Két oldalán és az alsó fürszfogakon mirigyek is láthatók, melyekben a keserü laurocerazin és a belőle keletkező amigdalin van. Lombfakadás után nyiló virágjának rózsaszin pártáján ugyanily barna mirigy lehet. Egy termőlevélből fejlődött gyümölcse barázdás, golyós csonttermés, melynek tetején a bibe nyoma kidülledt, illetve behorpadt. Bőrkéje bársonyos szőrü, vagy pedig homporosan csupasz. Utóbbi módosulatát nektár-, kopasz-barack (P. laevis DC.) néven külön fajnak is tekintik. Hazája ismeretlen, vadon nem találták. Hozzánk Nagy sándor óta Persiából került, innen van latin elnevezése s ennek eltorzulásával a magyar. Sokan a pekingit (P. Davidiana Franch) tartják ősének. Azonban mások azt bizonyítgatják, hogy mind az Ő., mind a mandola csupán művelésbeli elváltozások. Legújabban az Amygdalus L. és Prunus L. génuszokat csak mint a Prunus Focke egyesített nem két algénuszát: Amygdalus Focke és Prunophora Neck ismerik el. Az Ő. mívelése a szőllő társaságában vagy külön cserjeképen és lécezeten az egész föld mérsékelt égövében terjedt el. Poiteau osztályozása, melyet a német Lucas magáénak vallott, azt nézi, vajjon a bőrke bársonyos-e vagy kopasz, a hús magvaváló-e v. duránci, a bibe kiáll-e vagy behorpadt, mely utóbbi körülményből azt lehet megismerni, vajjon mirigyes levelü és virágu-e (amikor aztán húsa kesernyés) vagy nem; végrea a hús szinét tekinti. Ez által a következő fő csoportosítás keletkezik: 1. bársonyos Ő., még pedig a) fehér, sárga (sáfrányos) meg vörös béü magvaváló és b) fehér, illetve vörös bélü duránci; 2. nektár-barack, ebből van c) magvaváló és d) duránci.
Betegségei: 1. Bodrosság. A levelek meghólyagosodnak, húsossá lesznek s néha összecsavarodnak, korán elszáradnak és lehullnak. Ezen hazánkban is igen gyakori betegséget az Exoascus deformans Fuck. nevü gomba okozza, mely benn él a fa ágaiban s innét a levelekbe terjedve azok alsó lapján bocsátja felszinre spóráit, melyek a beteg levelek alsó lapjait lisztnemü anyaggal lepik be. A beteg hajtásokon a levelek sokkal előbb fejlődnek ki, mint az egészségeseken, de virágok csak nagy ritkán jelentkeznek rajtuk: a betegség néhány év alatt az egész fát elgyenkíti és tönkre teheti. Ha a bodros levelü hajtásokat, mielőtt a leveleken a fehér por kiverődött volna, levagdossuk és elgéetjük, továbbá, ha az egész koronát erősen visszametszük, a fa a betegségből kigyógyulhat. 2. A gummi- vagy mézgafolyás. Hazánkban szintén igen gyakori betegsége az Ő.-nak, amelynek különböző oka lehet, igy fagysérülések, rovarrágások, magas talajviz, nehéz, hideg agyagtalaj. A betegség enyhítésére ajánlatos az elmézgásodott részeket őszszel jó mélyen egészen az egészsége farészig éles késsel kimetszeni s a sebet ojtóviaszszal bekenni (l. még Mézgafolyás). 3. Rozsda, ezt a Puccinia Pruni Pers nevü gomba okozza (l. Szilvafa). 4. Gyökérpenész, okozója a Dematophora necatrix (l. o.). 5. Lisztharmat (l. o.), mit a Sphaerotheca pannosa Wallr. nevü gomba okoz. 6. Korompenész (l. o.). 7. Sápadtkórság (l. o.). 8. A hajtásokat a Cytospora rubens nevü gomba támadja meg (l. Kajszibarackfa). 9. A leveleken kerekded, vörös szegélyü foltokat a Phyllosticta Persicae Sacc., a levelek alsó lapján fehéres foltokat pedig a Cercosporella persica Sacc. nevü gomba okoz; ugyancsak foltossá teszi a leveleket, melyek idő előtt le is hullnak, a Clasterosporium Amygdalearum Sacc. nevü gomba (l. Kajszinbarackfa). 10. A gyümölcsön a Gloeosporium laeticolor Berk. nevü gomba beevődött világos szegélylyel körülvett piszkos foltokat a Helminthosporium carpophilum Lév. kerekded feketeszinü és Phyllosticta vindobonensis Thüm. nagy, paranemü foltokat okoz.
