Ötvények
Ötvények (ötvözetek), a különféle fémeknek egymással való elegyei; előállításuk az illető fémeknek összeolvasztása révén történik. A fémek közül némelyek (p. az ezüst és ólom) minden arányban összeolvaszthatók egymással, mások ellenben (p. a cink és ólom) csak bizonyos határokon belül. Az Ö.-et, mert bennük az egyes alkotó részek változó arányban lehetnek, és mert az alkotó részek kémiai átalakulásokban ugy szerepelnek, mintha más fém nem is volna jelen, nem soroljuk a vegyületek, hanem az elegyek közé. Külső sajátságaikban legtöbbször eltérnek az őket alkotó egyes fémekétől, igy különösen szinük, keménységük, szilárdságuk, fajsúlyuk és olvadáspontjuk különbözik az alkotórészek, szinétől, keménységétől stb. Az említett fizikai sajátságoknak eme megváltozása a gyakorlatra nézve sokszor igen értékes. Igy az ezüst és aranynak rézzel való ötvénye sokkal keményebb mint az ezüst v. az arany, ezért p. pénzverésre sokkal alkalmasabb, mint tiszta ezüst v. arany, amelyek a forgalomban a folytonos kopás miatt értékükben folytonosan csökkennének. A vörösrezet szivóssága miatt esztergályozni alig lehet, mig a vörösréznek cinkkel való ötvénye: a sárgaréz könnyen esztergályozható s e mellett a vörösréznek egyéb jó tulajdonságaival is bir. Az Ö. olvadáspontja rendszerint sokkal alacsonyabb az alkatrészek olvadáspontjánál. Igy p. az u. n. Wood-féle ötvény, melyet lenyomatok készítésére is használnak, már 65°-on megolvad, holott alkatrészei közül egyik sem olvad meg 270°-on alul. Az Ö.-et a gyakorlatban nagyon sokféle célra használják, belőlük a legkülönfélébb eszközöket, dísztárgyakat stb. készítik L. még Érmeügy.
