Palladium,
Palladium, a platina-csoportba tartozó fémes elem, amely vegyületeiben többnyire mint négyvegyértékü pozitiv gyök szerepel; kémia jele Pd, atomsúlya 106,2. az elemet Wollaston fedezte fel 1803. A P. főleg platinával elegyedve fordul elő a platinaércekben: némely braziliai aranyércben («oro pudre») aranynyal és ezüsttel elegyedve 5-10% P. található. A platinaércekből többféle módon állítják elő, Döbereiner és Weiss szerint ugy, hogy az érceknek királyvizzel készült oldatát mésztejjel elegyítik; a keletkező csapadékot sósavban feloldják és merkuriciániddal elegyítik, amikor a P. a rézzel együtt csapadék alakjában leválik. Ezt a csapadékot izzítás után salétromsavban oldják, az oldatot nátrium-karbonáttal közömbösítik és hangyasavas káliummal meg kevés ecetsavval főzik; ilyenkor a P. nagy fénylő lemezkékben válik ki. A P. a platinához nagyon hasonló fém, de ennél sokkal könnyebben megolvasztható. Fs. 11,4. A levegőn, magas hőmérsékletre hevítve, oxidáció folytán felülete kékes szinü lesz; olvadáspontján felül hevítve zöldes szinü gőzzé alakul át. Koncentrált savakban (jódhidrogénsavban is) feloldódik. Igen nevezetes sajátsága, hogy igen sok hidrogént képes megkötni (1 térfogat P. körülbelül 600 térfogat, a finomul eloszlott P. 100°-on mintegy 1000 térfogat hidrogént) és ekkor valószinüleg Pd2H képletnek megfelelő vegyület képződik, amelynek fajsúlya, elektromos vezetőképessége a P.-étól különbözik, de szine a P.-éval megegyez. E vegyület 130°-ra hevítve alkotó részeire bomlik szét. Reakciói: a P. sóinak oldatából legtöbb fémmel, hidrogénnel, ferroszulfáttal, hangyasav-sókkal stb. finomul eloszlott állapotban válik le; oldatai káliumjodiddal fekete szinü és higított savakban oldhatatlan csapadékot adnak. Vegyületeit, a szerint amint a két vagy négy vegyértékü P.-gyököt tartalmazzák, pallado-, illetve palladi-vegyületeknek hivják. A palladoklorid, PdCl2, feketebarna szinü tömeg, mely a P.-nak sósavban való oldásakor képződik. E sónak vizes oldatával áztatott papirszelet különféle gázoktól (hidrogén, szénoxid, metan, világító gáz) megfeketedik, ezért e gázok kimutatására használják. A palladiklorid, PdCl4, mely csak sósavas oldatban ismeretes, az alkali fémek kloridjaival kettős sókat képe; ilyenek a káliumpalladium-klorid, 2KCl+PdCl4=K2PdCl6, Palladojodid, PdJ2, fekete csapadék, mely akkor képződik, ha a palladoklorid oldatához káliumjodid-oldatot öntünk; a jódnak súly szerinti analizise és a kloridoktól meg a bromidoktól való elválasztása e vegyület alakjában történik. Palladoszulfát, PdSO4.H2O, olajzöld szinü kristályokból áll, mely előáll akkor, ha a P.-ot salétromsavtartalmu kénsavban oldjuk fel. Igen nagy számuak az u. n. palladdiammoniumsók, amelyekben a fém szerepét (N2H6Pd) képletü összetett gyök játsza. Ilyenek p. a palladdiammoniumklorid (N2H6Pd)Cl2, palladdiammoniumszulfát (N2H6Pd)SO2 stb.
