Pampa,
Pampa, a guechua nyelvben a. m. síkság, általában csak fátlan területekre használják, noha az őserdővel benőtt síkságot is néha is nevezik; a fogalom egyébként megfelel a D.-amerikai Llanok (l. o.) értelmének. Általában leginkább azt a sík területet értik P. néven, mely a Rio Saladótól és a cordobai hegységtől É.-on, a Rio Negróig (Patagonia) D-en, s az Atlanti-oceántól K-en egész az Andesek lábáig Ny-on terjed; geologiai alkotása Roth szerint a felső rétegben humus, az alsóban agyag s területét 4 185 000 km2-re becsülik. A P. földjét nem mivelik, magas kóros növények és buja fű födik, ami az egésznek nagyon egyforma kinézést kölcsönöz. A talaj maga sós, s a folyók (Salado, Dolce, Rio Primero, Rio Secondo stb.) csak felső futásukban ihatók, mert alább sósak és ihatatlanok; klimája forró, de egészséges és a pázsitos helyeken számos szarvasmarha-, vadló- s juh-csorda legel, azonkivül vannak macska- és kutyafajta ragadozói, továbbá nandu, pampasz-nyul, pampasz-szarvas stb. Van rajt anéhány tanya (estancias), melyek baromtenyésztést űznek s lakóit (spanyolok és indusok keresztezéséből) gauchosnak hivják, eredeti indus lakossága (guechuák, araukánok, abiponok stb.) kivesző félben van. A P.-kat d'Orbigny, Darwin és Roth tudományosan átkutatták.
