Pantocsek,
Pantocsek, 1. József, botanikus, szül. Nagyszombatban 1846 okt. 15. Már ifju korában természettudományokkal, főkép növénytannal foglalkozott s vakációit 1866 óta folyvást a Nagy-Tátrában töltötte és a flóráját kutatta. Orvosi oklevelét Bécsben 1876. érdemelte ki. 1872. hat hónapon át déli Hercegovinát, egész Montenegrót és Dalmáciát utazta be. Ennek eredménye a Pozsonyban 1874. megjelent: Adnotationes ad floram et faunam Hercegovinae, Crnagorae et Dalmatiae címü munkája, számos új faj ismertetésével. 1880 óta kivált mikrográfiai, illetve mikropaleontologiai dolgozatokkal foglalkozik. Dolgozatai e téren: Beiträge zur Kenntniss der fossilen Bacillaerien Ungarns (3 köt. 102 táblával, Nagy-Tapolcsány 1886-92). Számos botanikai dolgozata 1867 óta leginkább az Oesterreichische botanische Zeitschriftban (Ausflug in d. Facskoër oder Naklate-Gebirge, Correspondenz aus Gran, Aus der Tátra 1868-69), a Botanisches Centralblattban, a Magyar Növénytani Lapokban olvasható. Nem botanikai cikkei, p. Über Indicatoren címü közleménye, melyben egy új és általa tökéletesbített nagyon pontos tárgyjelzőt ir le, a Zeitschrift für wissenschaftliche Mikroskopie-ban (V. 1888). más cikkei a pozsonyi és nyitrai orvos-természettudományi egyesületek évkönyveiben jelentek meg. P. az első hazánkban, ki a mikrofotográfiának készítésével foglalkozott, melyet 1885. az országos kiállításon mutatott be, nem különben az első magyar amateur-kiállításon 1890. Budapesten is kiállított. Ekkor mikroszkopiumi diatoma-fölvételeit arany éremmel tüntették ki. 1896 jul. 30. óta a pozsonyi országos közkórház igazgató orvosa.
2. P. Leo Valentin, orvosdoktor, született Kielceben (Orosz-Lengyelország) 1812-ben, meghalt Zlatnón (Nógrád) 1893 szept. 11. Magyarországon P. József nagyszombati gyógyszerésznél kitünő nevelésben részesült. 1843 okt. havában a pesti tudományegyetemen az orvosdoktori oklevelet elnyerte. Orvosi praxissal nem foglalkozott, de a kémiai, kivált pirokémiai kutatásokba annál jobban belemélyedt. Ő volt Magyarországon az első, ki még a 40-es évek elején daguerrotipiával, később az 50-es években fotográfiával foglalkozott. Tőle származnak az első ilyfajta felvételek. Majd később az üveggyártás tanulmányozására szánta magát, s az üveggyártás tanulmányozására szánta magát, s az üveggyártás az ő geniális tehetségének köszöni az ötvenes évek közepén a hialoplasztikának feltalálását, mely magyar találmányt az első párisi világtárlaton a nagy aranyéremmel tüntették ki. A hatvanas évek elején feltalálta az irizáló üveget. Tanulmányait s feltalálásait Zahn György üveghutájában Zlatnón végezte, hol vezetése alatt az első magyar tükrök és üvegfestmények készültek; a zlatnói üveggyár fehér csiszolt üvege még a hires cseh üveggel is versenyre kelt. Neki köszönhető a tárgyjelző tölcsérke feltalálása, melyet Nachet hires mikroszkóp-készítő Párisban készít, nem különben a budapesti egyetem mineralogiai intézetében is láthatók a remek kőzetcsiszolatok, górcsövi vizsgálatok számára. Felette sajnos, hogy találmányait le nem irta, mert a hialoplasztikai nyomatok és a diatretumok elkészítésének módja vele - az üveggyártás fejlesztésének felette nagy kárára - a sírba szállott.
