Pyat
Pyat (ejtsd: piá) Felix, francia szocialista és drámaköltő, szül. Vierzonban (Cher) 1810 okt. 4., megh. St.-Gratienben 1889 aug. 3-án. 1831. ügyvéd volt, de csakhamar a zsurnalisztikának élt mint különböző republikánus ellenzéki lapoknak munkatársa. Több szindarabot irt, melyeket nagy sikerrel adtak elő, u. m.: Arabella (1838); Les deux serruriers (1841); Diogene (1846) és Le chiffonnier de Paris (1847). 1848. a Cher département a constituanteba választotta, ahol a hegypárt egyik fő képviselője volt. Mint a jul. 13-iki lázító kiáltvány egyik aláiróját a biróság üldözte, s ekkor Svájcba, később Belgiumba és Londonba menekült 1869. visszatért Franciaországba, de már néhány hó múlva a Rappelben közzétett cikkeért félévi fogságra itélték, mikor ismét Londonba szökött, ahonnét az 1870 szept. 4-iki forradalom hivta vissza. Páris ostroma alatt a Combat és a Vengeur c. lapokat adta ki. 1871 márc. 18. után a párisi communeben vett részt s midőn a versaillesi hadsereg Párisba vonult, P. menekült, mire 1873. in contumaciam halálra itélték. Azóta Londonban élt, ahonnét a Párisban megjelenő Commune affranchie c. hirlapot vezette. Az 1880 jul. 14-iki amnesztia alkalmából visszatért Párisba.
