Quantitas
Quantitas (lat.) a. m. mennyiség; ugy az adott tárgy terjedelmére, valamint a tárgyak sokaságára nézve és egyformán a térbeli, valamint az időbeli, illetve a cselekvésbeli terjedelemre és sokaságra alkalmazva. A Q. fogalma ugy származik, ha az adott tárgy qualitásától abstrahálunk, annak egyéni különfeleségét és sajátságait közömbösnek tekintjük és igy az adott tárgyakat bizonyos egyformaságban szemléljük. Innét érthető, hogy Hegel a qualitástól való elvonatkozásból származtatja a Q.-t (Quantität ist aufgehobene Qualität). A Q.-t különben a legáltalánosabb alapfogalmak sorozatába már Aristoteles és Kant is felvetette. Valamint a qualitást, ugy a Q.-t a fogalmakra is alkalmazzuk és ezzel a tárgyak sokaságát jelezzük, mely a fogalom körébe esik; a fogalom terjedelme tehát megfordított viszonyban áll tartalmához, mert a fogalom határozatlanságával nő a tárgyak mennyisége, melyek a fogalomban benfoglaltatnak. Az téleteknél Q. tekintetében az általános (minden A-B), részleges (egyes A-B) és egyénítő (ez az A-B) itéleteket különböztetjük meg. L. még Mennyiség.
Q., a verstanban a szótagok mekkorasága, vagyis időmértéke, t. i. hosszusága, illetőleg rövidsége. Q-os verselés az olyan, melynél csak arra tekintenek, hogy a ritmus hosszu és rövid időrészeibe hosszu és rövid szótagokat tegyenek; ilyen p. a görög verselés, továbbá a magyarban is az a verselő módszer, melylyel az antik és nyugateurópai versformákat alkotják. L. Időmértékelés verselés.
