Quebec
Quebec (ejtsd: kvebek), 1. tartomány (azelőtt Alsó-Kanada) Kanadában, Labrador, a Szt.-Lőrinc- és Chaluer-öböl, Új-Braunschweig, Új-Anglia és Ontario közt, 500 800 km2 területtel, (1891) 1 488 535 lak. É-ra az East-Main és a Mistasziniből kifolyó Rupert mentén lakatlan erdős vidék terül el, ettől D-re van a Hauteur des Terres nevü tőzeges, mocsaras, átlag 300 méter magas és egészen sík vidék, amely Labradorban néhol 1000 m.-nyi magasságot ér el. A belső, az előbbinél valamivel alacsonyabb fensík már művelhető, erdők, puszták és szántóföldek váltakoznak rajta. A Laurentides nevet viselő része csak a bányászatra nyujt teret. A Szt.-Lőrinc völgye a legtermékenyebb és legnépesebb. A Szt.-Lőrinctől D-re eső vidék szintén enyhébb klimáju. Folyó- és állóvizei számosak; a legnagyobb folyók az Ottawa, a Szt.-Móric, a Saguenay és a Szt.-Lőrinc; a legnagyobb tavak: a Szt.-János (922 km2) a Victoria (1450), Temiszkaming (855) és a Kipua (238). Az éghajlat egészséges. A tél nagyon hideg (no~.-től márc.-ig) és a nyár aránylag forró. A belső fensíkon és a Szt.-Lőrinc mellékein a talaj igen sok helyen termékeny; zab, burgonya, széna, búza, árpa, rozs, kukorica, len, dohány a fő termékek. Óriási erdők takarják még sok helyen a földet. A halászat különösen a partokon jelentékeny. Az ipar erősen fejlődik; főképen liszt, butorok, papiros, kémiai cikkek, cipők, pamutáruk és gépek készítésével foglalkozik. A lakosság túlnyomó része francia és katolikus. A törvényhozó testület a councilból és assemblyből áll; amannak 24 tagját a kormányzó nevezi ki élethossziglan, emennek 73 tagját a nép választja 4 évre. A végrehajtó hatalom élén a kormányzó áll, akit a főkormányzó nevez ki. L. még Ontario.
2. Q., az ugyanilyen nevü tartomány megerősített fővárosa, kat. érsek és anglikán püspök székhelye és kikötő a Szt.-Lőrinc bal partján, ahol a St.-Charles ömlik belé, vasutak, mellett, (1891) 63 090 lak., nagy cipő- és bőrgyárakkal, azonkivül vasöntéssel, gép-, kés-, szeg-, hangszer-, dohánygyártással, kaucsukkészítéssel. Bár hajózható folyó mellett fekszik és bár 6,5 km. hosszu, 2,5 km. széles folyami kikötője van, mivel ez télen át be van fagyva, kereskedelme nem oly élénk mint aminő volt. A legnagyobb dockok a Lujza-medencében vannak, ahol a vasúti vonalak is végződnek. A legfontosabb beviteli cikkek: szén, koksz, pamutáruk, állati bőrök és prémek, vas, acél, melassz, szirup, selyem, ruhanemüek, szeszes italok, gyapjuáruk; a kiviteliek: sajt, bőr és bőráruk, cipők, fa és faiparcikkek. A közművelődési intézetek közt az első helyet foglalják el a Laval-egyetem jogi, orvosi, teologiai és filozofiai fakultással, természettudományi gyüjteményekkel, festményekkel és könyvtárral, továbbá a protestáns Morrin-College, a High school, az Institut Canadien, 1824. alapított történelmi, az 1878. alapított földrajzi, a természettudományi és egyéb társulatok. Q. egy alsó és egy felső városból áll. Emez a 105 m. magas Cape Diamondban végződő fensíkon épült, ez a régibb része, itt van a citadella és egyéb erődítmények, a parlamenti épület homlokzatának közepén magas toronynyal, a kormányzói palota, a 4000 hivő befogadására alkalmas kat. székesegyház, az iskolák, kórházak, a Montcalm és Wolfe emlékoszlopai, szép terek, aminő a dísztér, a várkert és a gyönyörü kilátást nyujtó Dufferin-terasz. Az alsó város az ipar és kereskedelem székhelye; itt az utcák egyenesebbek és szabályosabbak. A túlsó parton levő Lévis városhoz összekötő hidat építenek. A várost 1608. franciák alapították. 1629. az angolok elfoglalták, de már 1632. ismét visszadták. 1690. és 1711. az angolok sikertelenül ostromolták. 1759. végül az angolok Wolfe vezérlete alatt, aki az ostrom közben elesett, végleg birtokukba vették. 1755. az északamerikaiak ostrom alá vették, de Carleton gyűzelme az ostrom alól fölmentette. V. ö. Lemoine, Q. (Toronto 1878).
