Quetelet
Quetelet (ejtsd: ketlé) Lambert Adolf Jakab, belga matematikus, csillagász és fizikus, egyike a leghiresebb statisztikusoknak, szül. Gentben 1796 febr. 22., megh. Brüsszelben 1874 febr. 17. Tanulmányait Gentben elvégezvén, az ottani College royalon 1814. a matematika tanára lett; már 1891. elhagyta szülővárosát és Brüsszelbe ment, ahol az Athenaeumban szintén matematikát adott elő. Brüsszelben az ő vezetése alatt építették a csillagvizsgáló intézetet, melynek 1828. igazgatója lett; 1836. a katonai iskolán elfoglalta a matematika és a csillagászat tanszékét; 1834-től pedig a tudományos akadémia állandó titkára volt. 1841. a statisztika körül szerzett érdemei elismeréséül a Belgium statisztikai központi bizottság az igazgatóságát is rája bizták. Q. tudományos működése nagyon sokoldalu. Sokat foglalkozott matematikával és csillagászattal is; a meteorologia terén is kiváló érdemeket szerett; munkálataiban Belgium meteorologiai viszonyainak annyira tökéletes összeállítását adta, hogy egy nemzet sem dicsekedhetik hasonlóval; sokat foglalkozott Belgium éghajlatával. Q. a fenologia megalapítóinak egyike; fizikai problemákkal is foglalkozott. Legnagyobb szolgálatokat a tudománynak azonban a statisztika terén tett; mindenek előtt ő egyike azoknak, kik a statisztikát tudománynyá tették; hatalmas adatgyüjtést indított; az adatokból igyekezett azután ama törvényeket megállapítani, melyek az emberiség és a társadalom fizikai és erkölcsi jelenségeit vezetik; számos, különösen morálstatisztikai törvényt állított föl. Újabb időben irányát több oldalról megtámadták. Számos munkái közül a következő címüeket említjük: Astronomie élémentaire (Brüsszel 1826); Physique populaire de la chaleur (u. o. 1852); Sur le climat de la Belgique (u. o. 1849 és 1857); Météorologie de la Belgique (u. o. 1867); Sur la physique du globe (u. o. 1861); Histoire des sciences mathématiques et physiques chez les Belges (u. o. 1865); Sciences mathématiques et physiques chez les Belges au commencement du XIXe siecle (u. o. 1866); Sur l'homme et le développement de ses facultés (Páris 1835); Sur la théorie des probabilités (Brüsszel 1845); Du systeme social et des lois qui le régissent (u. o. 1848); Statistique internationale (u. o. 1865); Physique sociale (Páris 1869). L'anthropométrie ou mesure des différentes facultés de l'homme (u. o. 1871). Ezenkivül Q. igen sok folyóiratnak kiadója is volt; igy a következő címüeknek: Correspondance methématique et physique (Brüsszel 1825-39, 11 köt.); Annales de l'observatoire royal de Bruxelles (u. o. 1834-1853, 10 köt.); Annuarie de l'observatoire.
