Quintana
Quintana (ejtsd: kintána) Manuel József, spanyol költő, szül. Madridban 1772., megh. u. o. 1857 márc. 10. Ügyvéd volt, aztán mint szinházi cenzor működött s utóbb külügyminiszteri titkár lett. 1814-20. szabadelvü költeményei miatt fogságban volt. 1821. a közoktatásügyi igazgatóság elnökévé, 1835. élethossziglani szenátorrá nevezték ki. Q. a modern spanyol költészet egyik legragyogóbb alakja, ki az 1808-14. polgárháboru mozgalmaiban lángoló hazaszeretet sugárzó odáival óriási hatást tett a spanyol népre. 1855. II. Izabella jelenlétében nagy ünnepségek között költővé koronázták. Művei: Oda al mar (1795); Poesías (Madrid 1802); Poesías, inclusas las patrioticay s las tragedias (El duque de Viseo és El Pelayo, u. o. 1821, 2. köt.); Poesías selectas castellanas desde el tiempo de Juan de Mena (u. o. 1830, 4 köt.) Musa epica castellana (u. o. 1833, 2 köt.); Poesías líricas (u. o. 1837). Kitünő prózai munka: Vidas de Espanoles celebres (u. o. 1807-1833, 3 köt.). Összes művei megjelentek a Biblioteca de autores espanoles 19-ik kötetében (Ferrer del Rio kiadásában, u. o. 1852). Azonkivül jelentek még meg: Obras poeticas (u. o. 1880); Obras ineditas (Canete Manueltől, aki u. o. Q. életrajzát is megirta). V. ö. Kőrösy Albin, A XIX. sz. spanyol költői (A budapesti kegyesrendi főgimnázium értesítőjében, 1893).
