Sagasta
Sagasta Praxedes Mateo, don, spanyol államférfiu, szül. Torrecilla de Camerosban 1827 jul. 21. Egy ideig mint mérnök működött a spanyol északi vasútnál. 1854. tagja lett az alkotmányozó cortesnek, de az 1856-iki madridi felkelés után kénytelen volt Franciaországba menekülni, honnan a közbocsánat kibocsátása után visszatérve, a madridi mérnökiskola tanára lett. A cortesbe beválasztatván, a progresszista párthoz csatlakozott s átvette az Iberia hirlap szerkesztését. Az 1866 jun. 22-iki felkelés meghiusulása után ismét Franciaországba menekült. 1868. Izabella királyné bukása után visszatért, belügyminiszterré neveztetett ki, mind szorosabban csatlakozott Primhez s mind inkább elvált régi demokrata barátaitól. 1871 okt. a cortes elnökévé választatott, ugyanazon évben a Malcampo-minisztériumban átvette a belügyi tárcát, majd 1872 febr. 18. a minisztérium vezetését, de mivel választási célokra állami pénzeket használt fel, 1872 máj. 22. kénytelen volt visszalépni. 1874 jan. 3. Serrano alatt külügyminiszter lett, máj. 13. belügyminiszter, szeptember 4. pedig miniszterelnök. Alfonz trónralépésével, dec. 30., vissza kellett lépnie és erre vezetője lett a dinasztikus liberális ellenzéknek. 1881-83. újra miniszterelnök volt s 1885. liberális kormányt alakított s nevezetes reformokat (esküdtszékek, polgári házasság, általános választójog) léptetett életbe. 1890 jul. visszalépett. Azóta az ellenzéknek egyik vezére.
