Saint-Arnaud
Saint-Arnaud (ejtsd. szent-arnó) Jakab Leroy, de, francia marsal, szül. Bordeauxban 1796 aug. 20-án, megh. a Bertholet hadi hajó fedélzetén 1854 szeptember 29-én. Mint buzgó royalista 1815. belépett XVIII. lajos testőrezredébe, a görög szabadságharc kitörése után azonban Görögországba sietett, hol ki is tüntette magát, mígnem 1831. újból a francia seregbe lépett. Az 1848-iki februári forradalom kitörése alkalmából éppen Párisban időzött és egy dandár élére állva, sikeresen harcolt a torlaszok ellen. 1850. átvette Constantine tartománynak parancsnokságát. Nemsokára azonban eladósodva s kalandvágytól ösztönözve, III. Napoleon herceg elnökbe vetette reményét, kinek pártjához csatlakozott és kinek érdekeit katonái között is támogatta. Napoleon jutalmul 1851. a Párisban állomásozó második hadosztályának parancsnokságával bizta őt meg, 1851. okt. 26. pedig hadügyminiszterré nevezte ki. S. ezen állásában óvatossággal párosult erélylyel készítette elő az 1851 dec. 2-iki államcsinyt, mely napon marsali méltóságot nyert, később pedig a császár főudvarmestere is lett. 1854-ben a krimi hadjáratban a szövetséges hadsereg élére állott és szept. 4-én Eupatoriánál kikötött, szept. 20. pedig Alma mellett diadalt aratott. Betegsége miatt azonban nem folytathatta a hadi műveleteket, és Szebasztopol előtt kénytelen volt a fővezényletet Canrobertnek átadni; Franciaországba való visszatérő útjában meghalt. A testvére által kiadott Lettres du maréchal de S. (2. kiad. Páris 1864, 2. köt.) érdekes adatokat tartalmaz a körtörténetről.
