Szabács vára,

Teljes szövegű keresés

Szabács vára, a mai Szerbiában, a Száva jobb partján, elhagyott ugyan, de most is meglehetős épségben fennálló régi vár. Mohammed szultán, hogy a Száván való átkelést a Szerémségbe biztosítsa, 1470-ben e helyen a lehető legnagyobb titokban s nagy hamarsággal erős kővárat építtetett, melyet a folyamról Szabácsnak nevezett el. Mátyás király felháborodva vette a hirt e vár megépítéséről, s Horvátország és Szlavonia bánját Thúz Jánost, a miatt, hogy ezt meg nem gátolta, fogságba vettette. Helyébe bánná Magyar Balázst nevezte ki, kinek segélyére a vár megvétele és lerontása végett Ország Miháyl nádort és a kevéssel később kalocsai érsekké nevezett Gábort küldte le. A királyi sereg, bár több úri dandár is csatlakozott hozzája, nem boldogulhatott a széles folyamtól is védett erős várral, ugyhogy kénytelenek voltak a vár vívását abbahagyni s beérni azzal, hogy Klenakon Sz.-val szemben, a becsapások meggátlása céljából szintén várat emelhettek. Magára Mátyásra vár a feladat, melyet seregei sem akkor, sem egy-két év mulva, Ujlaki Miklós bosnyák király vezérlete alatt nem tudtak megoldani. 1475-ben késő őszszel indult meg Sz. ellen. A vívás 34-ik napján, 1476 február 15-én déltől estig tartott a roham, mely után az agyonfáradt helyőrség nyugalomra vonult. Ekkor a vár másik oldalán, a fedett árokban elrejtőzött, feketeseregbeli vitézek kirohantak, s az erősséget annak elggyengébb s most éppen védtelen pontján támadták meg. Maga a király vitte utánok társaikat, kikkel egyesülten még virradat előtt ádáz küzdelem után kicsikarták a várat a védők kezéből. Foglyot nem ejtettek; a jancsárokat állítólag mind egy szálig lekaszabolták. Mátyás, miután az erősség kijavításáról és újonnan fölszereléséről gondoskodott, visszatért Budára. Erről a küzdelemről szól a Sz. viadalja (l. o.) címet viselő legterjedelmesebb magyar történeti ének, mely Mátyás király idejéből fenmaradt. Újabb országos szerep jutott a várnak a Mohácsot megelőző években, midőn egymásután több ostromot állott ki. 1521. Szulejman szultán bevette a várat, mely ettől fogva a török kezében volt és maradt 1717-ig, midőn Szavójai Jenő kezébe került s a következő évi passzarovici békekötésben Magyarországhoz, illetőleg a császár birtokaihoz kapcsoltatott. Az 1739-iki belgrádi békekötés ismét a töröknek adta vissza, s az birta 1788-ig, mindőn ápr. 25-én II. József visszavette. Sz. XV. századi látképét Schedel egykoru krónikájából közli a millenniumi nagyar történet IV. kötete; a vár jelenlegi képe Prić Sándor rajza után u. o. Irinyi Sándor két különböző rajza: Mátyás király harmadmagával csolnakban szemlét tart Sz. körül (megjelent az Ország Tükre 1865. 28. sz. és a Vasárnapi Újság 1868. 3. sz.) a valóságnak meg nem felelő alakban tünteti föl a várat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT