Szabács viadalja.

Teljes szövegű keresés

Szabács viadalja. Eredetiben fenmaradt históriás énekeink legrégebbike a nemzeti muzeumban; 1871. fedezték föl az ungvármegyei Csicseren a Csicsery-család oklevelei között. E fontos emlékünk egy hosszában ketté hajtott nagy félívből áll s Mátyás királynak egyik nevezetes hadi tettét, a Mohammed szultán építette szávamenti erős Szabács várának ostromát és megvételét beszéli el. 150 sorra terjed, eleje hiányzik. Fontossá teszi az is, hogy gyakori és egykoru törléseinél és javításainál fogva eredeti fogalmazványnak látszik. Toldy Ferenc véleménye szerint az ének egyike lehet azoknak, melyeket Galeotti szerint nagy király hőstetteiről ennek asztalánál énekeltek. E költői maradvány történetileg is becses, amennyiben a vár vívásának több eddig ismeretlen részletét tudhattuk meg belőle. az elbeszélés leginkább azon leirással egyez meg, melyet Teleki József gróf Hunyadiak kora c. munkájában Cuzaeus Annales Silesiaeje után közöl. az előadás közvetetlensége pedig arra enged következtetni, hogy az ismeretlen szerzőtől eredő költemény még az ostrom esztendejében, 1476. keletkezhetett. Költői becsét egyszerü, természetes elaődása, tömörsége s ritmusának meglehetős folyékonysága teszik. Sorai általában 10 szótaguak, csak néhol találunk kilencest vagy tizenegyest s egy helyen tizenkettest. Legjobb kiadása hasonmással és magyarázattal Zolnai Nyelvemlékeink c. könyvében.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT