Szabad költözési jog,
Szabad költözési jog, az egyéni szabadságjogokhoz tartozik s magában foglalja jelesül: a) a kivándorlás joga (l. o.), b) a szabad település jogát. A kivándorlás joga (l. Egyéni szabadságjogok és Emigráció) hazánkban az állampolgároknak elismert joga. A kivándorlási ügynökségek (l. o.) törvényes szabályozásának célja nem a kivándorlás akadályozása, hanem a kivándorlók érdekeinek védelme. A védköteleseknek kivándorlása sem feltétlenül tilos, s a szolgálati kötelezettség teljesítése előtt is csak elbocsátáshoz van kötve, melyet a közös hadseregbeli egyének részére a közös hadügyminiszter, a honvédek részére a honvédelmi miniszter adhat meg. A sorhadi szolgálati kötelezettségben álló egyén részére azonban az elbocsátási egnedély csak akkor adható meg, ha vele együtt szülei, vagy még netán életben maradt szülője is kivándorolnak. Mozgósítás és háboru idejében a fegyveres erő (közös hadsereg, hadi tengerészet, honvédség, népfelkelés) kötelékébe tartozó egyének részére kivándorlási engeély nem adható (1889. VI. t.-c.). Sorhadi, tartaléki és póttartaléki szolgáalt kötelezettségében nem álló, de az alól végleg fel nem mentett egyének, akik a 17-ik életévüket betöltötték, csak abban az esetben nyerhetnek kivándorlási engedélyt illetőleg bocsáthatók el az állam kötelékéből, ha az illető törvényhatóság bizonyítványával kimutatják, miszerint elbocsáttatásukat nem azon célból kérik, hogy a védkötelezettségtől meneküljenek. A védkötelezettség érdekében felállított eme korlátozásokon túl hazai jogunk elvül a kivándorlás szabadságát állítja fel, kimondván, hogy béke idején a magyar állam kötelékéből való elbocsátás nem tagadható meg annak, aki kimutatja: a) hogy rendelkezési képességgel bir, vagy hogy kérelméhez atyja beleegyezésével, illetőleg gyámja vagy gondnoka gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével hozzájárul; b) hogy állami és községi adóval hátralékban nincs; c) nem áll büntető vizsgálat, vagy még végre nem hajtott büntető itélet alatt (1879. L. t.-c.). Az a) pont alatti megszorsítást éppen az illetőnek érdeke követeli; a másik két megszorítás az állam szerzett jogában nyeri igazolását. - A szabad település jogának elismerését tartalmazza az 1886. XXII. t.-c. (a községekről), amelynek 9. §-a szerint «minden honpolgárnak jgoa van más községbe települni». A község a települést csak a törvényben meghatározott okokból tagadhatja meg, jelesül emgtagadhatja attól, aki: a) bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen vád alá helyezve van, vagy ily bűncselekmény miatt hozott büntető itélet hatálya alatt áll; b) ha a község terhelése nélkül magát fentartani nem képes; c) legutóbbi állandó tartózkodási helyétől kielégítő erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat.
