Szabadok.

Teljes szövegű keresés

Szabadok. A római jogban s a középkorban nagy szerepet játszott az embereknek felosztása Sz.-ra és nem Sz.-ra. A római jogban a jogképességnek - személyiségnek - feltétele a szabadság volt. Csak szabad ember lehetett jogképes személy. A Sz. vagy szabadon szülöttek (ingenui) voltak, vagy felszabadítottak (liberti). Aki nem volt szabad, az szolga (servus) volt, s nem személy, hanem dolog, s mint ilyen, jogoknak csak tárgya, nem alanya is lehetett. A középkorban a tulajdonképeni szolgákon kívűl a nem Sz. más osztályait is találjuk, kik a szolgáknál kedvezőbb, egymás közt különböző sorsban részesültek; ilyenek p. a földhöz kötött jobbágyok (glebae adscripti, Leibeigene), a németeknél a fegyveres ministerialisok (Ministrels), kik fegyveres szolgálatok fejében uraiktól bizonyos földbirtokot nyertek stb. L. még Nép.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT