Szacsvay,

Teljes szövegű keresés

Szacsvay, 1. Imre, 1848-49-iki országgyülési képviselő, szül. Sályiban (Bihar) 1818 nov. 1., kivégezték Pesten 1849 okt. 24. A gimnáziumot és jogakadémiát Nagyváradon végezte. 1839. mint Beöthy Ödön irnoka került fel a pozsonyi országgyülésre. Az országgyülés befejeztével letette az ügyvédi vizsgát s Nagyváradon nyitott irodát. 1848 máj. 10. Kossuth kinevezte a nagyváradi kincstári uradalom ügyészévé, jun. 24. a nagyváradi választókerületben országgyülési képviselővé választatott. A kormánynak Debrecenbe költözése után a háznak jegyzője lett s mint ilyen irta alá az 1849 ápr. 14-iki függetlenségi nyilatkozatot. Követte a kormnyt Szegedre s később Aradra is. A harc leverése után egy ideig bujdosott, azonban elfogatván, Pestre vitetett az Újépületbe. A vizsgálat folyamán bátran beismerte, hogy a függetlenségi okiratot ő fogalmazta s e miatt a hadi törvényszék kötél általi halálra itélte.
2. Sz. Imre, szinész, szül. 1854 okt. 10-én. 1871. az országos szinészeti akadémiába lépett, melynek végeztével 1874. vidékre került, a kolozsvári szinháznál elgtöbb ideig működött, honnan 1884 márc. 16. a nemzeti szinházhoz szerződtették s melynek jelenleg is első rendü művésze.
3. Sz. Sándor (lécfalvi és esztelneki), az első nevezetesebb hirlapiró, szül. Vécsen (a Maros mellett) 1752., emgh. Kolozsváron 1815 máj. 15-én. Székely nemes származásu. Előbb a kolozsvári, majd a debreceni ref. kollégiumban tanult, némely adat szerint a bécsi egyetemet is látogatta és rövid külföldi utat tett Német- és Franciaországba. 1779-től Pozsonyban, maradt, ahol Rát Mátyás mellett részt vett az akkor megindult első magyar hirlap (a M. Hirmondó) szerkesztésében; e lapnak később ő lett szerkesztője. Midőn a lap 1786 végén megszünt, Sz. Bécsben 1787. megindította a Magyar Kurir c. politikai lapot és társlapját, a Magyar Muzsát, melyeket 1793 februárig szerkesztett. Cikkeit és röpiratait sokáig névtelenül irta. Két hirhedt pamfletjét: Zakkariásnak, a pápa titkos iródeákjának Rómából költ levelei (1786) és Az Izé pugatoriumba való utazása (1787) egyidőben eltiltották. Mind a kettőt sértő gúny jellemzi és kiméletlen hang, melylyel a vallás kérdését és a papságot szóvá teszi; ő ellene irta Szaitz Leo egri szervita barát Igaz magyar c. könyvét. Szaitzcal egyáltalán erős polémiát folytatott. De Sz. a nemzetiség mellett is lelkesen küzdött. Hazafiak tüköre c. röpiratában (Pest és Kassa 1790) a nemzeti nyelv mellett szólal fel. Lapjában is rendkivül sokat tett a nemzeti önérzet fölélesztésére. Irt csípős, szatirikus verseket is, a Blumauer modorában. Eszes ember volt, de kritizáló hajlamával sok ellenséget szerzett. Szabadelvü irányáért 1793 elején Ferenc császár kormánya eltiltotta a Kurir szerkesztésétől s neki távoznia kellett Bécsből. Kolozsváron telepedett meg, ahol szintén a műveltségnek és nemzeti nyelvnek volt terjesztője. V. ö. Jakab Elek (Figyelő XI., XII.), Kemény József gróf (Új M. Muzeum, 1856, I.).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages