Szomjúság,
Szomjúság, az az érzés, mely víz felvételére ösztönöz. A torok és szájür nyálkahártyájában mint szárazság és égetés érzése jelentkezik, kiválóan a szájpad és nyelvgyök tájára lokalizálódik. A Sz. nagy foka mellett a szájnyál összeállóbb, nyúlós lesz, a beszéd az embernek nehezen esik. Később a nyelés nehéz, a torok nyálkahártyája élénk piros lesz. Majd az érlökés is megszaporodik. A vizhiány miatt minden elválasztás csökken. a szemek száradnak, égetően pirosak lesznek, a vizelet kevés és sötétpiros, bélsár kevés és kemény. Majd az idegrendszer ingerlékenysége is fokozódik, általános gyengeség érzete lép fel. A lélekzés is szaporább lesz. Láz, öntudatvesztés s végre kínos halál következik be. A Sz. oka vizhiány, kezdetben csak a megfelelő nyálkahártyában. Azért áll be a Sz. érzete már, ha a torok nyálkahártyája száraz levegő belehelése miatt kiszárad. Midőn már a Sz. érzése annyira kiterjed, hogy az egész test vizszükségét fejezi ki, akkor lépnek fel a fent vázolt kínzó, fájdalmas tünetek. Ilyenkor a Sz. már nem tünik el a száj és torok nyálkahártyájának megnedvesítése által. A Sz. ezen érzetét csupán viznek a vérerekbe való bejutása által lehet eltüntetni, amit rendesen vizivás útján teszünk. De olthatja a Sz.-ot az is, ha 0,9 % konyhasót tartalmazó vizet a vérerekbe befecskendezünk, valamint ha a vizet a belekbe vezetjük. Minthogy a Sz. kezdetben már a száj nyálkahártyája kiszáradásakor fellép, azért a lélekzés nyitott szájjal, tartós beszéd, ének közben is Sz.-ot vonhat maga után. Tartós izzadás, hasmenés éppen ugy vezetnek Sz.-hoz, mint igen sós ételek elnyelése. A lázzal járó betegségek, melyek sok vizvesztéssel járnak, valamint nagyfoku vérvesztés is a Sz. érzetének okozói, csak ugy mint a nagyfoku vizvesztés a húgy útján, p. cukros húgyár esetén.
