Teofilantropizmus
Teofilantropizmus (theophilantropismus) a. m. isten-ember-szeretet. E néven keletkezett Franciaországban a nagy forradalom túlzásai után egy deisztikus szellemü vallási társulat, melynek nemcsak Párisban, hol a kirektorium egyik tagja volt a fő alapító, henem a vidéken is voltak hivei. Kultuszának tárgyai voltak: Isten, halhatatlanság, erkölcs és a természet változásai, p. tavasz, ősz; a kultusz beszédből, énekből s néhány jelképes cselekvényből állott, melyeknek a keresztséget, bérmálást és házassági egybeadást kellett helyettesíteni. Mig újság volt, a franciák gyönyörködtek az új vallásban, de miután az újság ingere elmult, a közönség gúny-nyílai 1802-ben megölték. V. ö. Grégoire, Geschichte der Theophilantropismus (Hannover 1806).
