Terhesség.
Terhesség. A nő akkor terhes, ha méhében magzat fejlődik. A T. a nő nemi érettségéhez van kötve, aminek látható jele a havi tisztulás; ennek megszüntével (48-52. év) T. nem jön létre, mert a peteérés és peteleválás (ovulatio) ideje elmult. Vannak azonban esetek leirva, hogy T. létrejött, mielőtt az első havi baj mutatkozott volna, ami azt bizonyítja, hogy a peteérés nincs a havi bajhoz kötve. Arra is volt eset, hogy egy nő 56 éves korában még szült. A T. létrejön, ha a férfi magja (ondó) a hüvelybe ömlesztve a méhbe kerül (az ondószálacskák saját mozgása folytán) és abban reá talál egy érett petére, amelylyel egyesül és igy megtermékenyíti (l. Fogamzás). A megfogamzott pete a méhnyálkahártya egy redőjében megakad, fészket rak és a T. megkezdődött. Rendszerint 280 napig tart és az érett magzat születésével végződik. A T. az anyai szervezet nevezetes változásaival jár, amik ezért terhességi jeleknek neveztetnek. Ezen jelek közül egyesek a terhes nő tudatára is jutnak, másik csak vizsgálat után derülnek ki. Biztosan csak akkor tudjuk, hogy a nő terhes, ha méhében magzatot fedezünk fel, ezt pedig megismerjük, ha a magzat egyes testrészeit tapintjuk v. ha mozgásait észreveszszük s szivverését halljuk. E három jel bármelyike biztossá teszi a T. jelenlétét. Ezeket azonban csak a T. második felében lehet határozottan megállapítani s p. a szivhangok megkülönböztetéséhez jól iskoláhott fül szükséges. Tévedések még a T. látszólagos végén is előfordulnak; az illető nő nem volt terhes, bár maga is annak tartotta magát és napról napra várta lebetegedését, pedig daganata volt vagy csak igen erősen meghízott; és másfelől a terhes nőt daganatosnak tartották és csak operálás közben tünt ki, hogy terhes. A magzat mozgásait a terhes nő maga is érzi a 20-ik héttől fogva. Az orvos a mozgásokat előbb meghallhatja, semmint a nő megérzi. Elhalt magzatnál csak a testrészek kitapintására szorul az orvos és segítségül veszi a valószinü jeleket. A T. megállapítása mind e felsorolt jelekből gyakorlott orvosnak a 3. hónaptól fogva nem nehéz.
A T. az életmódban követendő bizonyos szabályokat is von maga után. Ezeket Kázmárszky igy foglalja össze: A terhes étkezése szükségletéhez legyen mérve. Kivánságait elégítse ki, ha ártalmatlan ételekre vonatkoznak, de amitől undorodik, azt ne egye. Az émelygés, hányás éhgyomorra gyakran enged, ha a terhes az ágyban reggelizik s később kel fel. Felfúvó, nehezen emészthető ételektől tartózkodjék. Italul legjobb a viz, de kevés bort, sört is ihatik; kerülni kell a hevítő italokat, erős kávét, pálinkát stb. A ruházat feleljen meg az évszaknak és időjárásnak. Minden szoros ruhadarabot (fűzőt, harisnyakötőt) kerüljön. Szoknyáit ne kösse szorosan a dereka körül. Célszerü, ha emlőit alkalmas derékkal, hasát alkalmas haskötővel megtámasztja. Szorgalmasan váltson fehérnemüt, mosakodjék, a T. második felében pedig hetenkint egyszer fürödjék; a fürdő langyos legyen és 1/4 óránál tovább ne tartson. Nyáron meleg folyóvizben is fürödhetik, de nem a tengerben s lábfürdők is kerülendők. Tiszta, jó levegő, gyakori szellőztetése a szobának és mérsékelt testmozgás szintén szükségesek. A rendes házi foglalkozást tehát végezheti, de megerőltető munkát kerülnie kell a terhesnek. Ugrás, táncolás, lovaglás tiltva van. A közösülés általában nem ártalmas, de a T. első hónapjaiban megszorítandó, nehogy vetélést okozzon. Különös gondot fordítson a terhes beleinek rendes működésére s ha ebben hiba van, orvosi tanácsért forduljon s ne használjon erős hashajtókat. Az emlők ápolására is gondot fordítson a terhes, mert a bimbók nem mindig alkalmasak a szoptatásra előkészítés nélkül. A T. rendes lefolyását végre nyugodt, vidám kedélyállapot legjobban támogatja; minden rögtönös vagy tartós izgalom ártamas; ijedtség, öröm, haragra lobbanás, félelem, bánkódás megzavarhatják, sőt megszakíthatják a T.-et. V. ö. Kézmárszky, A szülészet tankönyve. L. Szülészet és Méhenkivüli terhesség.
