Törökök,
Törökök, a tatár népcsalád három fő ágának legelterjedtebb nyugati ága, mely a finn népekkel együt a nagy ural-altáji népcsaládot alkotja. Török volt eredetileg az V. sz.-ban egy nagy nomád birodalom neve az Irtis és Jenisszei között, melyet a khinaiak Tu-Küe-nek neveztek. Miután a khinaiak a tuküeket a hiungnuk utódaiként említik, valószinü, hogy a T. a Kr. e. III. sz.-ig Khina északi és nyugati szélein laktak, de már korán ellepték a Kaspi-tengerig és Uralig nyuló pusztákat. A VIII. sz.-ban keletkezett keleten az ujgurok török birodalma. A tunguzok előrenyomulása a T.-et visszaszorította nyugatra a turáni alföldig és onnan vonultak É.-Persián át Kis-Ázsiába és a Balkán-félszigetre, mig az uraltörökök mint agacirok, plovcok (kunok), pecsenégek és kazárok terjeszkedtek ki Oroszország déli és a Kaukázus északi vidékein. Főkép az oszmánokat nevezték T.-nek s igy az általuk elfoglalt országokat is a T. birodalmának nevezik. L. Tatárok, Kúnok és Török irodalom.
