Vadászati jog,
Vadászati jog, egyfelől az a jogosítvány, melynél fogva valakit a vadászás gyakorlása, meghatározott területen vagy általában véve bárhol megillet; másfelől pedig azoknak a szabályoknak összességére vonatkoznak. A V. tehát, melynek tárgya az egyes egyénnek az a jogosítványa, hogy az erdők és mezők vadjait, szárnyasait bármily eszközökkel elfoghassa, élve vagy megölés által kézrekeríthesse: a földbirtok tulajdonának elválaszthatatlan tartozéka. Gyakorolhatja tehát mindenki, akinek saját földbirtoka van, vagy ha nincs, vadászatra alkalmas területet bérel, vagy akinek a földbirtok tulajdonosa saját területén a vadászásra fölhatalmazást ad. A jog azonban csakis a törvény korlátai között gyakorolható. Vonatkoznak e korlátozások első sorban a vadászati időre (l. Tilalmi idő) s másodszor a V. gyakorlásának területére. A V. és annak korlátairól az 1888. XX. t.-c. intézkedik, mely egyúttal hatályon kivül helyezte a korábbi (1872. VI. és 1876. XLIV.) vadászati törvényeket (48. §). E törvény a területi korlátozásra nézve a következő intézkedéseket tartalmazza. Ahhoz, hogy valaki saját területén vadászatot gyakorolhasson: e területnek (holdját 1600 négyszögölével számítva) legalább 200 holdra kell terjednie. Az a körülmény, hogy e 200 hold több tagban van, avagy utak, csatornák, folyók vagy vaspályák által hasíttatik: nem számít. Ha pedig a terület 200 holdnál kisebb, de kertileg van művelve s kerítés vagy árok zárja körül, belső telket, szőllőt vagy szigetet alkot: ez esetben szintén alkalmas arra, hogy tulajdonosa rajta V.-ot gyakoroljon. Kisebb földbirtok tulajdonosai, ha legalább 50 holdnyi területtel rendelkeznek, szomszédos és összefüggésben levő földjeikre nézve a V. gyakorlása céljából egyesülhetnek, amennyiben az egyesített területek a 200 holdat megütik. Valamely földterület vitás kérdésében első sorban az illető község járási szolgabirája, rendezett tanácsu városokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitány, Budapesten a kerületi előljáróság, második és utolsó fokon a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester), Budapesten pedig a városi tanács határoz.
Mindazok az apró földbirtokok, melyeken a törvényes feltételek hiánya miatt V. az egyes tulajdonosok által nem gyakorolható, főleg pedig a községi földek, nehogy a V. alól teljesen kivonassanak, kötelezően bérbe adandók, még pedig olyformán, hogy az igy bérbe adott terület, ha 2000 kataszt. holdat egy tagban meg nem haladna: egyben adandó ki. Ha ellenben e községi és magántulajdont tevő kis terjedelmü, s a V. alól külön-külön elvont földbirtokok a 2000 holdat meghaladnák: ugy több részletben is. A jövedelem birtokarány szerint felosztandó, s ha az arányt megállapítani nem lehet, közigazgatási célokra fordítandó. Előfordul a kötelező haszonbérbeadásnak egy másik esete is, párosulva a kötelező hasznbérbevevéssel. Ha t. i. valamely nagyobb és erdőségből álló vadászterület 200 holdnál kisebb, s egy vagy több egyén tulajdonát tevő területet legalább három oldalról vesz körül, ez utóbbiak a területükön gyakorlandó V.-ot a körülvevő vadászterület tulajdonosa vagy bérlőjének haszonbérbe adni, ez pedig tőlük haszonbérbe venni tartozik. Ugy ebben az esetben (ha t. i. barátságos megegyezés nem jő létre), valamint minden haszonbérbeadási ügyletnél az említett közigazgatási hatóságok jóváhagyása, itt különösen a közigazgatási hatóság határozata szükséges.
