Vitebszk,
Vitebszk, 1. kormányzóság európai Oroszország ÉNy-i részében Pszkov, Szmolenszk, Mohilev, Minszk, Vilna, Kovno, Kurland és Livonia közt, 45 167 km2 területtel, 1 407 316, 1 km2-re 31 lak. Felszine dombos, Ny-i részén sík, számos vándorkővel. Fő folyója a Düna a maga mellékvizeivel, aminők a Kaszplya, Ulla, Drissza, Dobno stb. A Velikaja a Pszkovi-, a Lovat az Ilmen- és a Malta a Luban-tóba folyik. A tavak 1183 km2 területet borítanak; nagy kiterjedésüek a mocsarak is. Az erdők még mindig jelentékenyek (1 millió desszjatint borítanak). Az éghajlat mérsékelt és állandó. Az évi középhőmérséklet 4,3°, a januáriusi 8,4°, a juliusi 18,2°. A talaj agyagos és homokos; általában termékeny. A fő foglalkozás a földmívelés; különösen sok lent termesztenek. Az állattenyésztés nem jelentékeny. 39 szeszégetőn és 19 sörgyáron kivül van 847 ipartelep (dohány-, gyufa-, fémáru-, kémiai stb. gyárak). A kivitel cikkei: len, kender, épületfa, faáruk és bőr. V. 11 járásra oszlik, ezek: Drissza, Dvinszk (Dünaburg), Gorodok, Lepel, Lyucin, Nevel, Polock, Rjezsica, Szebezs, Velizs és V. - 2. V. az ugyanily nevü kormányzóság, járás és püspökség székhelye a Düna mindkét partján, ahol a Vitba ömlik bele, vasút mellett (1894) 61 998 lak., nagy bőrgyárakkal, folyami kikötővel, amelyből sót, gabonát, lenmagot stb. szállítanak el és amelybe fát meg gabonát hoznak; császári kastélylyal, több kőhiddal mezőgazdasági egyesülettel, több könyvtárral és többféle iskolával.
