Vitnyédi
Vitnyédi István, Sopron vármegye főadószedője, szül. a sárvári várban 1612. dec. 20-án, hol atyja János Nádasdy Pál gróf kedves udvarbirója volt, megh. 1670 febr. 13. Iskoláiból kikerülve Nádasdy grófnak volt egy ideig titkára, 1636. Sopronban telepedett meg, ahol mint ügyvéd kiváló tehetségével a közfigyelmet csakhamar magára vonta s a város 1638-ban jegyzőül választotta. 1646-ban a város követül küldte az országgyülésre, mely országgyülésről tőle napló is maradt fenn (v. ö. Kovachich, Scriptores rerum hungaricarum minores I.). 1647-ben Sopron vármegye főadószedőnek választotta, majd 1655-ben az országgyülésen a vármegye általa képviseltette magát. Mint a lutheránus vallás hive nagy tevékenységet fejtett ki hitfelei érdekeinek előmozdításában, akik igen gyakran fordultak hozzá ügyes-bajos dolgaikban. Zrinyi Miklósnak, a költőnek udvari embere és titkos tanácsoda volt. V. tudományosan képzett ember volt, aki tudományos intézetekre és azok növendékeire is sokat költött, sok szegény fiut neveltetett a külföldön s hazai főiskolákban és egyike volt az eperjesi ág. ev. kollégium alapítóinak. V. az anyagiakban is sokra vitte. V. benne volt a Wesselényi-féle összeesküvésben is; folyton utazott az országban s mindenütt hevesen izgatta Lipót ellen a protestánsokat s midőn 1666. hallotta, hogy Lipót Trencsén vármegyén keresztül fog utazni, elhatározta, hogy egy pár elszánt emberével Lipótot elfogja s Kaszaváron fogva tartja mindaddig, mig a protestánsok követeléseinek eleget nem tesz. Tervének kiviteléhez 500 embert kért Zrinyi Pétertől, de ez kérését megtagadta. Meghalt még az összeesküvők elitélése előtt. Örökösei - V.-nek a Wesselényi-perben való részvétele miatt - megidéztettek és vagyonuk elkoboztatott. Utódai ma is élnek. Érdekes leveleit a m. tud. akadémia történelmi bizottsága adta ki 1871. a Magyar Történelmi Tár XV. kötetében.
