Vizépítészet,
Vizépítészet, a vizzel kapcsolatos műszaki munkálatok tudománya. Két részét szokták megkülönböztetni: az elméleti részt, melyet hidraulikának is neveznek és a gyakorlati részt. Az elméleti rész a nyugvó és mozgó viz nyomásának törvényeit, a viz folyásával kapcsolatos tüneményeket fejtegeti. Újabban a hidraulika kiterjeszkedett a légköri csapadék, a talaj vizátbocsátó képessége és a folyók vizállásai közötti összefüggés kutatására is; e meteorologiai és geologiai egybevetések vetették meg a hidrologia alapját. A viz mozgásának elméleti úton lehozott törvényei azonban a gyakorlati életben csak igen nagy körültekintéssel alkalmazhatók, mert csak matematikailag meghatározott körülmények között érvényesek. Főként nagy zavart okoz alkalmazásuknál az, hogy a képletek tiszta vizre vonatkoznak, a folyók pedig szilárd alkatrészeket is visznek magukkal. Éppen ezért a képletekbe tapasztalati állandókat hoznak be, melyek révén a vizépítészet kiválólag tapasztalati tudománynyá vált. A gyakorlati rész foglalkozik az alapozásokkal, a folyók és patakok szabályozásával, a hajózással, a hajózó csatornák, tengeri és folyami kikötők építésével, a városi vizvezetékek és csatornázások létesítésével és a talajjavító munkálatokkal (lecsapolás, alagcsövezés, öntözés).
