Vladimir
Vladimir, több orosz fejedelem neve. I. V., a Nagy és Szent, Szvjetoszláv orosz nagyfejedelem fia uralkodott 980-1015. Testvérgyilkosság útján került a trónra, de azután nagy szerencsével kormányzott és Oroszország határait a Dnyeprig, a Ladoga-tóig s a Dünáig terjesztette, amiért utóbb a Nagy jelzővel ruházták föl. A Szent melléknevet azért kapta, mert azon alkalomból, hogy Anna hercegnőt, II. Romanos görög keleti császár leányát nőül vette, maga is áttért a görög hitre (988) és pogány alattvalóit is arra kényszerítette, hogy bálványaikat a Dnyepr hullámaiba dobják és megkeresztelkedjenek. Halála előtt 8 fia között osztotta fel Oroszországot. II. Katalin cárnő V. tiszteletére a V.-rendet (l. o.) alapította, a kijevi egyetem pedig az ő nevét viseli. A régi orosz népballadáknak egyik kedvelt hőse. - II. V. Monomachos, kijevi nagyherceg, uralkodott 1113-25. nyomban trónralépése után eltiltotta az uzsorát és kiűzte a zsidókat. Azután engedelmességre szorította a kisebb orosz fejedelmeket és Oroszországnak majdnem egész területét kezében egyesíté. Sok kolostort és templomot alapitott; Vladimir városban pedig (a Kljaszma mellékén) 1157. új fejedelmi palotát emelt a maga számára. Az irodalomban is számot tesz: a legelső orosz prózairók egyike. Többi között a jó fejedelem kellékeiről is irt (Poucsenije = oktatás). Megh. 1125 máj. 19.
