Vódan
Vódan, a germán mitologia alakja, a dühöngő szélvihar istensége; a skandinávoknál Odhinn (Ódin) a neve, a szászoknál Wodan, az angolszászoknál Wôden, felnémet területen Wuotan alakban fordul elő. Főleg északi Németországban, Dániában és a skandináv félszigeten tartották nagy tiszteletben; a német törzsek közül főkép a frank népszövetség körében fejlődött ki kultusza s valószinüleg innen terjedt ez dél felé, de még inkább északra, ahol mint főisten kiszorította Thor-t (l. o.). A skandináv hagyományban Ódin az ázok feje, Borr és Bestla fia, felesége Frigg, akitől Baldr születik. A vihar istensége a háboru győzelmet osztogató istenévé lesz, ő a valkyrják ura, aki az elesetteket fölveszi Valhallába; idővel minden magasabb szellemi fejlődés istene, a bölcseség és költészet adományozója. Hol lándsával, hol ijjal és nyíllal jár, lóháton v. kocsin, fejét kalap, alakját bő köpeny födi, rendesen félszemünek ábrázolják; útjában két farkas és két holló kiséri. V. alakja a mai német néphagyományban különféle nevek alatt (Hackelberg, der wilde Jäger stb.) avval a vad vadászkisérettel kapcsolatban él, amely karácsony körül szélben-viharban száguldozik. L. még Német mitologia.
