Vogl
Vogl, 1. Ágost Emil, osztrák orvos, szül. Weisskirchenben (Morva) 1833 aug. 3. Tanulmányait Bécsben végezte, ahol 1860. orvosdoktorrá lett. 1874 óta a bécsi egyetemen a gyógyszertan és gyógyszerisme rendes tanára. Művei: Die Chinarinden des Wiener Grosshandels (Bécs 1867); Nahrungs- und Genussmittel aus dem Pflanzenreiche (u. o. 1872); Beiträge zzur Kenntniss der sogenannten falschen Chinarinden (u. o. 1876); Commentar zur österr. Pharmacopöe (u. o. 1869-80).
2. V. Henrik, német énekes, született Münchenben 1845 jan. 15-én. 1862. elbersthali segédtanító; 1865. ugyanazon minőségben Lorenzthalban. Itt képezték ki Lachner és Jenke az opera számára s 1865 nov. 5. lépett fel először Max szerepében (Bűvös vadász) a müncheni udvari opera szinpadján; ezen intézetnek rendesen működő tagja még ma is. Bár hangja már igen meggyöngült, mesteri alakítása által zajos tetszés kiséri még egyre fellépteit, különösen Wagner-szerepekben (Siegmund, Loge, Tristan). Néhány sikerült műdal szerencsés kezü szerzője. Felesége V. Teréz (családi néven Thoma), szül. Tutzingban 1845 nov. 15-én. 1864. lépett először szinpadra mint a karlsruhei udvari szinház tagja, 1865. a müncheni udvari opera tagja lett. 1892. nyugdíjazták mint tiszteletbeli tagot. Nagy sikereit főkép a Wagner-szerepekben aratta, hol egyaránt érvényesíthette kitünő hangját és ügyes játékát (Elsa, Sieglinde, Brünhilde, Isolde).
3. V. Nep. János, osztrák-német költő, szül. Bécsben 1802 nov. 2., megh. u. o. 1866 nov. 17-én. 1848 óta az alsóausztriai tartománygyülés hivatalnoka volt. Balladái, románcai, mondái és legendái összegyüjtve megjelentek Bécsben (1846). További munkái: Lyrische Blätter (2. kiad. 1844); Novellen (1837); Volksmumlautarchen (1837); Kl!ange und Bilder aus Ungarn (3. kiad. 1848); Neue Erzählungen und Novellen (1841); Neueste Dichtungen (1844); Schatten (elbeszélések, 1844); Domsagen (1845, 4. kiad. 1853); Aus der Teufe (bányászati költemények, 2. kiad. 1856); Soldatenlieder (3. kiad. 1856); Marco Kraljevics (szerb hősmondák, 1851); Passiflore (mondakör, 1854); Neue Gedichte (1856); Schenk- und Kellersagen (1858); Aus dem Kinderparadies (1861); Aus dem alten Wien (2. kiad. 1865); Twardowski, der polnische Faust (1861). Igen termékeny iró, aki sokszor jól találja el a nép világából vett tárgyainak földolgozásában a népies naiv hangot, de számos termékében csak költőietlen rimelő. v. ö. Schmidt, Joh. Nep. V. (1868).
