Volga

Teljes szövegű keresés

Volga (Rha, Oaros, Etel), Oroszország fő- és hosszuságát tekintve, Európa legjelentékenyebb folyója. Tver kormányzóságban, Volgino-Verhovje falu mellett a Valdai-fensík mocsáros területén ered, 203 m.-nyi magasban. Mint kis patak átfolyik a Kis- és Nagy-Verhota, Szterzs, Vesszelug, Peno és Volgo tavakon; ez utóbbi alatt áll az a nagy zsilip, amelynek segítségével 400 millió m3 vizet gyüjthetnek össze. E zsilip alatt torkollik a V.-ba a Szelizsarovka, a Szeliger-tó lefolyása. Szubcovnál ér a V. a hullámos alföldre, amelyet Szareptáig el sem hagy. E szakaszában az oka torkolatáig lassubb folyásu, de azután gyorsabban kezd mozogni a kazáni mélyedés felé. Itt hirtelen délnek fordul és fölvevén a Kamát, ezen irányát meg is tartja Szimbirszkig. Ezen város alatt a V.-t a Zsegulevi-hegyek hirtelen K-nek terelik, de a Szokolyi hegyekbe ütközve, csakhamar ismét Ny-i irányuvá lesz. Ezen hajlását szamarai ívnek (szamarszkaja luka) hivják. A jobb partja még ezután is dombos marad. Kamisintől kezdve nem vesz föl mellékfolyókat. Kamisin alatt jobb partja Caricin és Szareptáig meredek marad, mig a bal partja mindenütt alacsony. Szareptánál a folyó ismét DK-nek kanyarodik és teljesen lapos partok közt sok ágban hömpölygeti tova nagy viztömegét. Caricintől É-ra szakad először több ágra; ezek közül a legmesszebb E-nak fekvőt Ahtubának hivják. Deltája a homokos, nádas, mocsáros és gyeppel fedett szigeteknek igazi útvesztője. A V. 53 km.-nyire Asztrakán alatt 110 km.-nyi széles deltában torkollik a Kaspi-tengerbe; a delta két főága a Nagy- és Kis-Csulpan. A mellékágak nagyobbára el vannak homokosodva; köztük a kiválóbbak a Buszan és Bahtemir. A V.-nak 38 hajózható és 157 nem hajózható mellékvize van. Hossza 3570 km., vizterülete 1 458 922 km2. Tvernél a folyó 200, Kama alatt 700-2700, Szaratov alatt 4200 és Caricinnél 8000 m. széles. Mellékfolyói közül a jelentékenyebbek balról a Tverca, Mologa, Sekszna, Kosztroma, Unzsa, Vetluga és Kama; jobbról az Oka, Szura, Szvijaga és Szarpa. Tvernél a V.-nak 222, Asztrakánnál 254 napig nincs jégtakarója. A jégzajlás e folyón mindig erős, néha pedig nagy rombolásokat is visz véghez. Sellői nincsenek, de van sok homokzátonya, amelyek helyöket gyakran változtatják. A Szelizsarovka torkolatától hajózható; gőzhajók azonban csak Tvertől kezdve járnak rajta; legjelentékenyebb kikötője Ribinszk (l. o.). 1890. az egész folyón 25 119 hajó és 21 182 tutaj, egész vizterületén pedig 37 058 hajó és 74 146 tutaj járt, összesen 517,6 millió pud teherrel. Csatornák lehetővé teszik, hogy e folyóról a Keleti- és a Fekete-tengerbe is eljuthatni. A halászat is rendkivül élénk a parjain, különösen a torkolatánál és az Achtubán. V. ö. Müller, Stromsystem der Wolga (Berlin 1839); Legrelle, Le Volge (Páris 1877); Roskoschy. Die Wolga und ihre Zuflüsse (Lipcse 1887); Stern B., An der W. Von Nischni-Nowgorod bis Kasan (Berlin 1897), továbbá Ragoszin, Boguszlavszkíj és Lender orosz munkáit.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem