Völgy
Völgy, a hegyeket elkülönítő mélyedés, melynek számos fajtáját különböztetik meg. Legközönségesebbek a hosszanti V.-ek és kereszt- vagy haránt-V. Ezek neve onnan ered, hogy a hegységek hosszában vagy keresztben húzódnak. A hosszanti V.-ek rendesen tágasak és a fenekükön fölhalmozódó áradványi talaj által lapályosak, bennük kisebb-nagyobb V.-i síkok vannak. A keresztvölgyek rendesen keskenyek, sok helyen V.-szorosokká szűkülnek. A hegyhasadékok is nagyobbára kereszt-V.-ek, sőt valószinü, hogy keletkezésekor minden kereszt-V. csak hegyhasadék volt, amilyen a tordai hasadék. A kereszt-V.-ek legnagyobbszerü példái hazánkban az Al-Duna V.-szorosa a visegrádi V.-szoros, a Vöröstoronyi-szoros és a Vágvölgynek a Turóctorkolat alatti és feletti két szakasza. A hosszanti v. legszebb példái hazánkban a Vág-V. trencséni szakasza, a Nyitra-V. és a Dráva-V. Közép-Európában az ausztriai Alpesek mutatják a hosszanti és kereszt-V.-ek legtanulságosabb példáit. A V.-ek egyéb fajtái közül legnevezetesebbek a canonoknak (l. o.) nevezett V.-i sikátorok, melyek nem egyebek, mint a fensíkokba mélyedő óriási árkok. Ezek hazai legszebb példái a gömöri barlangos mészkőhegységben láthatók.
