Voronezs
Voronezs, 1. a Don 491 km. hosszu baloldali mellékfolyója Rjezan, Tambov és V. kormányzóságokban; alsó részében hajózható. - 2. V. kormányzóság európai Oroszország középső részében Harkov, Kurszk, Orel, Tambov és a doni kozákok vidéke közt, 65 895 km2 területtel, 2 678 009, 1 km2 -re 40 lak. A Don a kormányzóságot két félre osztja; ezek közül a Ny-in alacsony dombok húzódnak át, mig a K-i egészen sík. Az előbbiben a talaj fekete földből, a másikban agyagból és homokból áll. Hajózható folyók a Don és mellékvizei a V. és Hoper. Az átmenet a hidegből a melegbe hirtelen. Az évi középhőmérséklet 5,1°, az évi csapadékmennyiség 580 mm. A terület 2/3-a szántó és pedig termékeny szántóföld; fő termékek: gabona, burgonya, ánizs (évenként 2-4 millió rubelnyi kerül eladásra), napraforgó, dohány, dinnye és cukorrépa (1889-ben 11,4 millió pud). Jelentékeny különösen a Bitjug folyó mentén a ló-, továbbá a juhtenyésztés. Az ásványország szolgáltat krétát, meszet, homokkövet, gránitot, többféle agyagot, vasércet és turfát. A házi ipar foglalkozik a fafaragással, fazékkészítéssel, szalma- és nádfonással, harisnyakötéssel, bőrcserzéssel, cipő- és szűcsmesterséggel. Az ipartelepek száma 2923 (évi 9,3 millió rubel értékü árutermeléssel), köztük 25 szénégető, 8 cukorgyár, malmok, dohánygyárak, vasöntők és harangöntés. Járásai: Birjucs, Bobrovszk, Bugucsar, Korotojak, Nizsnedjevick, Novohoperszk, Osztrogozs, Pavloszk, Szadonszk, Szemlyanszk, Valujki és V. - 3. V., az ugyanily nevü kormányzóság, járás és püspökség székhelye, a V. jobb partján, 8 km.-nyire a torkolatától, (1897) 84 015 lak. (az elővárosokkal), 47 nagyobb iparteleppel; Nagy Péter cár idejéből való erősséggel; Nagy Péternek, Kolcovnak és Nikitinnek szobraival; 23 templommal és 3 kolostorral, amelyek közül a szt. Mitrofané hires búcsujáróhely; különféle iskolákkal; nyilvános könyvtárral és muzeummal.
