Vörös bor
Vörös bor, szinét a szőllő héjában levő kék festőanyagtól veszi, mely az erjedés alatt koldódik s melyet a borban lévő savak megvörösítenek. Miután az említett festőanyag vizben nem oldódik, szesz- és savkeverékben azonban könnyen oldható, a V.-okat a törkölyön kell erjeszteni, mire a "káci"-nak nevezett erjesztő kádakat használják. Az erjedés befejezte után (a szüret után 14-20 napra) a törkölyt kipréselik. A V. tovább lévén a szőllőhéjjal érintkezésbe, rendszerint több csersavat von ki abból s ez okból fanyarabb is. Hosszu eltartás alatt a V.-os palackok oldalára kékes-szürke üledék tapad, mely a V. festőanyagának csersavval képzett vegyületéből állván, a régibb V.-ok mindinkább halványabbakká lesznek. A meghalványulást az is okozhatja, ha a szőllő között sok rothadt szem találkozott, mert ezen rothadási anyagok a vörös festőanyagot szintén kiválasztják és megrontják. A vörös festőanyagot a kénessav is megrontja, miért is a V.-t csak igen kivételes esetben szabad kénezni.
