Vörös kereszt
Vörös kereszt, fehér mezőben, a genfi szerződés (l.o.) által szerződésszerüleg elfogadott semlegességi jelvény ugy a sebesültek, mint az ápolásukra rendelt személyzet, továbbá a sebesültek és betegek ápolására szánt anyag számára. Vagy karszalag gyanánt, vagy mint zászlót alkalmazzák. Törökország a V. helyébe a vörös félholdat teszi. A V. szó általában a betegek és sebesültek ápolását jelzi a háboruban s különösen az önkéntes betegápolás intézményét. Ide tartoznak tehát a betegápolással foglalkozó lovagrendek is, mint a maltai, német stb. lovagrendek.
V.-egyesületek alatt legkivált azon segédegyesületeket kell érteni, melyek az 1863-iki konferencia folytán a katonai egészségügyi szolgálathoz csatlakoztak. A V.-hez több mint harminc országos egyesület tartozik és az egész világra terjed. Az országos egyesületek azokban az államokban létesültek, melyek a genfi szerződéshez hozzájárultak. A társulatba való felvételt a Genfben lévő nemzetközi bizottság eszközli. A különféle országokban az egyesületek különféle elnevezést viselnek. Szászországban Albert-egyesület (Albertverein) a neve, alapította 1l867. az akkori koronaörökösnő Karola. 1891-ben 40 fiókegyesülete volt. Az egyesületek részint férfi-, részint nőegyesületek, vagy olyanok is, melyekben mindkét nem képviselve van. Az egyesületek legnagyobb része a segélynyújtást az alapszabályok értelmében, az 1869-iki berlini konferencia határozatai szerint, más inséges viszonyokra is kiterjesztette, melyek, mint a háboru, gyors és rendszeres segélyt igényelnek.
Ausztria-Magyarországban és Németországban a V.-egyesületek az önkénytes betegápolásnak egyik tényezőjét teszik a lovagrendek mellett. A Reichsrathban képviselt királyságok és országok országos egyesületei és nőegyesületei, ugymint a bécsi Patriotische Hilfsverein egy szerves összeköttetésben egyesültek: a V.-egyesület osztrák társulata. Magyarországban az országos nősegédegyesület a Szt. István korona országainak V.-egyesületével közös társulatba lépett. Mindkét egyesület elnökei háboru esetén mint császári, illetőleg királyi biztosok az önkéntes betegápolás főfelügyelője mellé lépnek. Az egésznek élére a király az uralkodóház egyik tagját mint védnökhelyettest nevezi ki. Az osztrák egyesületnek 1886-ban 54 000 tagja volt, vagyona 3 367 000 forint; a magyar egyesületnek 1896-ban 47 000 tagja volt, vagyona 2 200 000 frt.
