Vratiszláv
Vratiszláv (Ratiszláv), cseh herceg, utóbb király, I. Brzetiszláv cseh herceg és Judit schweinfurti grófnő fia, szül 1033 táján, megh. 1092 jan. 14-én. Már nős volt 1055., midőn bátyja, II. Spitinjev a kormányzása alatt álló Magyarország ellen nyomult. V. Olmützben hagyván feleségét, segítséget keresni András királyhoz Magyarországba menekült; elhagyott neje Olmütz kapuit önként megnyitotta Spitijev előtt, ki azonban őrizet alá tétette és csak egy hónap mulva bocsátotta szabadon. Mielőtt azonban a nő férje után Magyarországba mehetett volna, a sok izgalom következtében meghalt. András király rövid idő mulva saját szép leányát, Adelhaidot adta feleségül V.-nak, mire Spitinjev visszahivta öcscsét s Morvaországot is visszaadta neki. 1061. V. lett Spitinjev utóda a cseh trónon. Adelhaidot, kitől két fia és két leánya született, már 1063. elvesztette; 1063. harmadik házasságra lépett Szvatavával, I. Kázmér lengyel fejedelem leányával. Mivel V. IV. Henrik német-római császárt minden háborujában hiven segítette, a császártól 1086. királyi koronát kapott, melylyel magát 1086 jun. 15. Csehország első királyává koronáztatta. Luzsicát, Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz, s leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, II. Brzetiszlávnak lázadását. L. Csehország (tört.).
