BÁLÁM
BÁLÁM (a nép elnyelője, megrontója; a nép ura; zarándok). Beór (2) fia, az Eufrátesz melletti Pétorból (5Móz 23,4), jövendőmondó, akit Bálák, Moáb királya pénzzel rávett arra, hogy Izráelt megátkozza. Isten azonban arra kényszerítette, hogy ehelyett háromszor is megáldja Izráelt (4Móz 22–24). Bálám azt is megkísérelte, hogy Izráelt elszakítsa Istentől (4Móz 31,16), azután Isten népe megölte őt. Az ÚSZ-ben azoknak a képmutató tanítóknak veszedelmes befolyását példázza, akik Isten népét félre akarják vezetni (Júd 11; 2Pét 2,15–16).
