EGYIPTOM.
EGYIPTOM. Ország Afrika északkeleti részén, »Hám« (Khám) földje nevet is viseli (Zsolt 105,23.27). A világ leghosszabb folyója, a Nílus öntözi (6671 km); évi rendszeres áradása miatt a folyó létfontosságú az ország számára, mert itt eső alig esik. Az ország Felső- és Alsó-Egyiptomra oszlik; Alsó-Egyiptomhoz tartozik a Nílus torkolata a deltájával. A Nílus völgyét és deltáját mindkét oldalon sivatag szegélyezi. Az izráeliták »Micráim«-nak nevezték; uralkodói a »fáraó« nevet viselték. Lakossága politeista, azaz sok istent imádtak; isteneik; Pta, Ra, Thum, Amon stb. Egyiptom történelme Kr. e. 3000-ben kezdődik; az ÓSZ-i korban hatalmas birodalom; az ÚSZ-i korban Róma gabonatárháza és kulturális központ. Izráelt ebben az országban századokon át sanyargatták és rabszolgaságban tartották, míg Mózes meg nem jelent (2Móz 1–14). Később is gyakran került érintkezésbe Izráellel (1Kir 3,1; 14,25–26).
