EMBER.
EMBER. Isten az embert tulajdon képére teremtette (1Móz 1,26–27); az embernek van teste, lelke és szelleme (Mt 6,25; 1Móz 2,7; 1Móz 45,27b); természeténél fogva Istenre van utalva és feléje törekszik (Mt 6,26–30); bűnbe esett (1Móz 3; Róm 5), ezért a halál martaléka lett (Róm 5,12.17); mivel a bűn uralkodik rajta, Istenellenes természetet kapott (Róm 8,7; Jak 4,4). A Jézusba vetett hit által szabadulhat meg (Róm 3,12–22); az új ember Istenben született újonnan (Ef 2,15; 4,24); a természeti ember nem újult meg Istenben, ezért elveszett (1Kor 2,14; Jel 20,10.15; Mt 25,41). Az újonnan született ember belsőleg újul meg (Róm 7,22; Ef 3,16), a külső, a test, a halál után felbomlik (2Kor 4,16).
