FÁRAÓ
FÁRAÓ (nap, napsütés; bíró; pásztor; király; nagy ház). Az egyiptomi uralkodók címe; a történetírók szerint 26 önálló fáraó-dinasztia volt, a Kr. e. 3400-ban élt Menestől a Kr. e. 525-ben a perzsáktól elszenvedett vereségig, amikor III. Psammetih uralkodott. A fáraók születésükkor kapták meg tulajdonnevüket; Nékó fáraó, Ofra fáraó stb. Az ÓSZ-ben szereplő fáraók: 1. Ábrahám kortársa (1Móz 12,10–20); 2. József történetével kapcsolatos fáraók (1Móz 39,1; 40,2kk.; 45,16–21; 47,1–11); 3. Fáraók, akik elnyomták Izráelt (2Móz 1–15); 4. Méred apósa (1Krón 4,18); 5. I. Sesonk (Sésák) fáraó (Kr. e. 945–924), aki Salamon korában uralkodott (1Kir 3,1; 9,16.24; 11,1); 6. Sénahérib kortársa (2Kir 18,21; Ézs 36,6); 7. Nékó fáraó (2Kir 23,29–35); 8. Ofra fáraó (Jer 44,30).
