FRIGYLÁDA.
FRIGYLÁDA. A szent sátor, ill. a templom »szentek szentjé«-ben levő láda, amelyben a törvény kőtábláit őrizték; fából és aranyból készült; arany fedelét a kegyelem királyi székének vagy az engesztelés fedelének nevezték. Karikákba dugott rudakon hordozták. Az aranyborjú összetörése után készítették (5Móz 10,1). A törvénytáblák mellett később tartalmazta a törvény könyvét is (5Móz 31,26), emlékeztetőül mannát (2Móz 16,33) és Áron kivirágzott vesszejét (4Móz 17,10). Az izráeliták magukkal vitték a ládát a pusztai vándorlásukban. Különböző helyeken őrizték, míg végül Dávid Jeruzsálembe vitte. Az izráeliták számára Isten közelségének és jelenlétének jelképe volt. Hogy mi lett belőle a templom Kr. e. 586-ban történt lerombolása után, azt a mai napig sem tudjuk. »Bizonyság ládájá«-nak (2Móz 25,16.22) és »Isten ládájá«-nak (1Sám 3,3) is nevezték.
